Vállalkozások tízezreinek hozhat érdemi és forintosítható eredményt a Kúria egyik bírói tanácsának legújabb kezdeményezése. A hazai legfőbb igazságszolgáltatási fórum nemrégiben állásfoglalást kért az Európai Unió Bíróságától, Luxembourgban pedig olyan döntést is hozhatnak, amely végeredményben százezreket, de akár milliókat is hagyhat az adóhivatallal nézeteltérésbe kerülő honi vállalkozásoknál.
A történet egy hétköznapinak nevezhető áfaperrel vette kezdetét. Egy társaság több évről is nullás bevallást küldött az adóhatóságnak, a hivatalos dokumentumok azonban nem a valóságot tükrözték, a társaság ugyanis folyamatosan működött. Olyannyira, hogy a cég a számlákat megszakítás nélkül gyűjtötte, eltette. Mindez akkor derült ki, amikor az adóhatóság vizsgálatot rendelt el, s a felmutatott számlák alapján megállapította, hogy a vállalkozás tízmilliós összegű forgalmi adóval maradt el. Büntetésként a hivatal a hiányzó közteher duplájának megfelelő bírságot szabott ki az érintettre.
A cég kér, a hatóság elutasít
A cég nem hagyta annyiban az ügyet. A vállalkozás elismerte, hogy fizetnivalója van, két pontra ugyanakkor felhívta a figyelmet. Egyrészt azzal védekezett, hogy az adminisztrációs mulasztásért a könyvelő felel: a vállalkozás vezetői éppen azért alkalmazták a számításokat végző szakembert, hogy ilyen helyzet ne fordulhasson elő. A másik, inkább lényegesnek mondható elem pedig a bírságot érintette. A társaság ugyanis azt kérte az adóhivataltól, hogy ne csak a fizetendő áfát számolja ki, hanem azt az összeget is, amely a céget levonható forgalmi adóként megilletné. Ha ugyanis a fizetendő adót a hatóság csökkenti a levonható összeggel, kisebb hiányzó summa mutatkozik. Ez pedig azért lenne különösen lényeges, mert az adóbírságot a hiátus alapján számítják ki. Ha jóval kisebb a be nem fizetett összeg, jóval kisebb lesz a büntetés is. Nem jöhet szóba tízmilliós szankció.
Az adóhivatal nem tett eleget a cég kérésének. A hatóság érvelése szerint az áfa befizetése törvényi kötelezettség, a levonás vagy a visszaigénylés viszont jog, lehetőség. Utóbbiakról pedig nem dönthet a hivatal, a szükséges lépéseket az adófizető teheti meg, mégpedig szabályszerű bevallások kitöltésével. Ebben az esetben éppen ez maradt el.
Fegyveregyenlőség
– Hasonló helyzetek gyakran előfordulnak, az ügyet ezért terjesztette a Kúria a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé – mondta érdeklődésünkre a legfőbb magyar ítélkező fórum tanácselnöke, Hajnal Péter. A bíró hozzátette: a Kúria voltaképpen arra kíváncsi, hogy az adósemlegesség, a fegyveregyenlőség jegyében a hivatalnak végre
kell-e hajtania a vállalkozás kérését, vagyis a hatóságnak ki kell-e számítania a levonható áfát, s azzal köteles-e csökkenteni a befizetendő adót. A bíró szerint a döntés nemcsak az adott ügy elbírálását könnyítheti meg, de hathat sok más eljárásra is, így végeredményben formálhatja az adóhivatal gyakorlatát. – A hatóság ugyanis figyelemmel kíséri az uniós bíróság döntéseit, a luxembourgi határozatok legfontosabb elemei idővel megjelennek a hivatal mindennapi ügyintézésében – magyarázta Hajnal Péter. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az uniós eljárás még csak mostanában kezdődött, a döntés jó pár hónap múlva születhet meg.
A bíró közlése az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján azzal egészíthető ki, hogy talán a kormányzat sem bánná, ha az adófizetők számára előnyös döntés születne. A szaktárca és az adóhivatal új vezetősége ugyanis azt hangoztatja, hogy a hatóság ezentúl igyekszik majd segítséget nyújtani az ügyfeleknek. A közlések szerint érdemi hátrányokkal főként csak akkor kell számolni, ha az érintett cég vagy magánszemély szándékosan és súlyosan megszegi az adóügyi előírásokat.
Másutt sem minden egyértelmű
A forgalmi adó témaköre egyébként az Európai Unió szinte minden tagállamában komoly fejtörést okoz, így az uniós bíróságnak is bőven akad dolga az áfaszabályok miatt. Mint azt Luxembourgból megtudtuk, jelenleg nagyjából hatvan áfaper folyik a közösségi ítélkező fórum előtt. Az eljárások többsé-
gében – hasonlóan a kúriai esethez – az adólevonás jogának gyakorlása körül fogalmazódtak meg kérdések. Megesik, hogy az uniós bíróságnak arról kell döntenie, hogy az elé tárt esetben milyen adókulcsot kell alkalmazni. Az áfarendszer bonyolultságát pedig pontosan megmutatja, hogy némelykor még az sem egyértelmű, egy-egy ügylet áfaköteles-e egyáltalán. Az unióhoz felterjesztett ügyek majdnem tíz százaléka Magyarországról érkezett.