A biztosítási lobbi vívmánya, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifákat már nem október 30-ig kell a társaságoknak közzétenni, hanem – kivéve az érvényes szerződések ideje alatt – azokat az év bármely napján módosíthatják. A fordulónapot – amely legtöbbször a jármű forgalomba helyezésének vagy megvásárlásának időpontja – emiatt a járműtulajdonosok döntő része elfelejti. Ha viszont ez előtt harminc nappal nem mondjuk fel biztosításunkat, az jogvesztő hatályú, vagyis várnunk kell még egy évet. Mivel a biztosítási piac szabadáras, sokakat érhet meglepetés, hogy a fordulónapot követően akár a duplájára ugrik a kgfb-jük – mondta a Magyar Időknek Hámori László. A Gépjárműkárosultak Országos Szövetségének (Gékosz) elnöke rámutatott: a díjemelés megelőzése érdekében célszerű ezt az időpontot az okostelefonunkban rögzíteni, vagy megbízni egy ügynököt, aki akár ki is számolja a számunkra ideális tarifákat.
– A magyarországi biztosítók ügyintézése az elmúlt évtizedben korszerűbb lett, de csak az egyszerűbb megítélésű ügyekben, ugyanis abban a pillanatban, amint bármilyen kis porszem kerül a rendszerbe, a társaságok egy része behúzza a féket. A kiadások és a bevételek arányára nagyon odafigyelnek a biztosítók az extraprofit érdekében – állította Hámori László. A Gékosz elnöke rámutatott: egyes biztosítók gyakran jogalap hiányára hivatkozva tagadják meg a kártérítést, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy szerintük nem úgy történt a baleset, ahogy azt a felek előadják, ezért nem fizetnek. Még a rendőri intézkedés sem jelent garanciát, hogy az ügyfél a pénzéhez jut, inkább jellemzően marad az évekig tartó, költséges polgári peres út.
Mindezek alapján az elnök szerint az egyik legfontosabb egy káresemény bekövetkezte után a bizonyítékok dokumentálása. A helyszínről addig ne álljunk el az autónkkal, amíg nem készítünk néhány fotót az utcáról, a járművek helyzetéről és a baleset résztvevőiről, illetve irataikról. A képkészítés ellen az érintettek nem tiltakozhatnak, mert a fotót nem publikáljuk, maximum a biztosító vagy a bíróság látja majd. Hámori László szerint mindez azért fontos, mert volt rá példa, hogy hamis adatokat adott meg a károkozó, ami alapján később nem lehetett felkutatni, a megadott mobilszámon pedig nem volt előfizető, vagy ismeretlen személy jelentkezett.
Az elnök szerint az is fontos, hogy keressünk tanúkat. Mindez azért lényeges, mert a baleset helyszínén napközben sokan ígérnek fűt-fát, aztán este már azt mondják, hogy ott sem voltak. A szakember rámutatott: külföldivel történt karambol esetén rendkívül fontos, hogy értsék az eseményben részt vevők egymás nyelvét, hogy érdemben vitassák meg az eseményt, és mindketten el tudják olvasni és értelmezni, mi szerepel valójában a kárbejelentőben. A közös nyelv hiányában ajánlott rendőrt hívni. Az is nagyon fontos, hogy a kárbejelentőben pontos adatok szerepeljenek, és az esemény hibátlanul legyen rögzítve a dokumentumban, továbbá a szöveg és a rajz ne legyen ellentmondásos, és legyen tisztázva a felelősség kérdése.
Az elnök hangsúlyozta, hogy fontos – a kgfb és a casco esetében is – a biztosítás időben történő befizetése. Ha ugyanis ez elmarad, az a biztosítás megszűnését eredményezheti, és teljesen mindegy, kinek a hibájából nem lett teljesítve az összeg, a felelősség az autótulajdonosé. A nemfizetés ellen inkasszóval vagy utalással lehet védekezni, de még ekkor is az ügyfél kötelessége figyelemmel kísérni, hogy megérkezett-e a pénz a biztosítóhoz. Erre azért érdemes odafigyelni, mert ha például emiatt nincs kötelező biztosítás az autón, akkor fedezetlenségi díjat kell fizetni, ami napi 400-500 forint, és ez a biztosítás nélkül eltelt napok számával szorozva százezer forintos tartozást is eredményezhet.
Arról nem beszélve, ha ezen időszak alatt kárt okoz az autós. Arra a felvetésre, hogy sokan „fejőstehénnek” nézik a biztosítót, az elnök megjegyezte: havonta tucatnyi olyan üggyel találkoznak, amikor azt látják, hogy a kár nem származhat az autós által előadott balesetből, ezért nem is vállalják a képviseletét.
Az ügyfél a káresemény után, ha a biztosító jogosnak tartja igényét, két opcióból választhat: beviszi a szervizbe a sérült autót, majd készen elhozza, a biztosító pedig utal a szerviznek, a másik esetben pedig készpénzt kap, és ő csináltatja meg a járművét.
Az elnök kiemelte: a biztosítók az egyezségen alapuló kárrendezést preferálják, vagyis ha az ügyfél készpénzt kér, aztán intézi a javítás költségét – ahogy akarja vagy tudja. Hámori László szerint ennek oka, hogy ilyen esetekben általában a valós kárnak csak a felét fizetik ki a társaságok. Ebből viszont leginkább csak utángyártott, bontott alkatrészeket építenek be a járművekbe, ami akár a közlekedésbiztonságra is veszélyes lehet – húzta alá a szakember.
Mint mondta, az is megfigyelhető, hogy az ügyfelek gyakran felveszik a pénzt, de nem csináltatják meg a járművüket, másra költik az éppen beeső összeget. A kártérítést ugyan senki nem köteles a javításra fordítani, de ezt követően egy újabb baleset során komoly gondok adódhatnak: a biztosító azért nem fizet, mert a javítás nincs elvégezve, nincs megfelelően dokumentálva, és arra hivatkoznak, hogy az adott kárra egyszer már fizettek, kétszer nem fognak.