Jól jártak azok a gazdaságok, amelyek agrárbiztosítást kötöttek az elmúlt évben, szinte mindegyik biztosítási területen nőtt a károk után kifizetett összeg. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint tavaly összesen 13,2 milliárd forintot fizettek be a mezőgazdasági termelők a különböző biztosítások díjaként.
Lényeges, hogy ilyen célra már évek óta kérhetnek támogatást a gazdák. A konstrukció részeként a biztosítónak átutalt díj legfeljebb 65 százalékát igényelhetik vissza a termelők. A díjtámogatás népszerűsége egyre nő, különösen, hogy 2016-ban visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is. A támogatott szerződések összege 7,9 milliárd forintot tett ki, a visszaigényléssel így nagyjából négymilliárd forinthoz jutottak az érintettek.
A támogatott biztosítások többsége tavaly a zöldség- és gyümölcskultúrákra, valamint a legfontosabb szántóföldi növényekre köthető jégeső-, fagy-, vihar- és tűzkárra vonatkozott – ezeket nevezik B típusú biztosításnak. Az A típusba a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások tartoznak.
Az időjárás meglehetősen szélsőségesen alakult az elmúlt évben. Tavaly április végén Európa-szerte nagy kiterjedésű, komoly fagykár érte a növényállományt, és az akkor későn érkező fagy Magyarországon is súlyosan érintette a termelést. Számos esetben teljes hozamkiesést voltak kénytelenek elkönyvelni a gazdák. Májusban már a viharok jelentettek gondot a mezőgazdaságban; a szél és a jégverés okozott komoly károkat.
A legnagyobb kár Kelet-Magyarországon keletkezett tavaly, jelentős termésveszteséget okozva a kukorica- és a napraforgótáblákon. Nem véletlen, hogy minden növénybiztosítási lehetőség esetében emelkedett a gazdáknak kifizetett összeg. Az AKI statisztikája szerint 13,2 milliárd forint díjbevétel mellett 7,85 milliárd forintot utaltak át a termelőknek a károk után tavaly a biztosítótársaságok. A legnagyobb összeget a növénybiztosítások után fizették ki, együttesen 7,1 milliárd forintot. Az állatbiztosítási ágazatban a 624 millió forint díjbevétel mellett 253 millió forintot juttattak el a kárt szenvedett gazdaságokba.
A piaci alapon elérhető módozatoknál a jég-, a tűz- és a viharkárra köthető biztosítás volt a legnépszerűbb. A piaci szereplők szerint a tavalyi tapasztalatok alapján a jégkár elleni konstrukciók 2017-ben is népszerűek maradnak. A vagyon- és felelősségbiztosításoknál összesen 1,2 milliárd forint folyt be a társaságokhoz a múlt évben, ebből 478 millió forintot fizettek vissza a károsult termelőknek.
Jó tudni, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a termelők az idén is igényelhetik az állami támogatást a befizetett biztosítási díj után. Csupán annyit kell tenniük, hogy május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltésekor külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni. Fontos, hogy ez a nyilatkozat utólag nem pótolható. A lépést a legcélszerűbb május 15-ig megtenni, ezt követően ugyanis a támogatási összeget munkanaponként egy-egy százalékkal csökkentett mértékben fogadják csak el.
A biztosítási szereplők megítélése szerint tovább emelkedhetne az agrárbiztosítások népszerűsége, ha a támogatások egyes kiemelt kockázatú állatbetegségekre, illetve hozamgarancia-biztosításra is kiterjednének.
Pusztítás az erdőkben
Jelentős kárt okozott a hazai erdőkben az áprilisi havazás. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter szerint csaknem hetvenezer hektáron pusztított a jég, a hó, a fagy, a kár mértéke az előzetes becslések szerint hozzávetőleg egymilliárd forint. A tárcavezető a köztelevíziónak nyilatkozva elmondta: az erdőállományt elsősorban az Északi-középhegységben és a Bakonyban viselte meg a szokatlan hideg. A helyenként méteres hó miatt fák dőltek ki, a lombok a hatalmas súly alatt letörtek, ami jó néhány korán költő madárfaj élőhelyein is jelentős gondot okozott.
Hangsúlyozta: az élő természet mellett, a csaknem hetvenezer hektárt ért katasztrófán túl, erdei utakat, turistautakat mintegy 2800 kilométer hosszan érintett a kár, ezt szintén helyre kell állítani. Mint ahogyan a megrongálódott turisztikai létesítményeket, erdei pihenőket, vagy éppen a 93 kilométer hosszan megtépázott vadkárelhárító kerítéseket is. A közvetlen kár mértéke százmillió forintos nagyságrendet érhet el. Fazekas Sándor jelezte, hogy – a Pilisi Parkerdőben okozott jégkár esetéhez hasonlóan – rendkívüli összefogással ezúttal is biztosítható lesz, hogy a kárt szenvedett erdők mihamarabb látogathatók legyenek.