Nem könnyű pontosan eltalálni, mekkora összeget kell közteher gyanánt átutalni a hatósághoz – erre lehet következtetni az adóhivatal március végi adatokat összesítő kimutatásából. E szerint a hatóság az első negyedév végén szinte pontosan 1160 milliárd forintos túlfizetést tartott nyilván, vagyis az adófizetők ennyivel róttak le többet a kelleténél. Az összeg legnagyobb része, 1050 milliárd forint az idehaza működő cégekhez kapcsolódott, a polgárok pedig 110 milliárd forinttal fizettek be nagyobb tételt az aktuális kötelezettségüknél.
A társaságok leginkább az áfa és a társasági adó ügyében estek túlzásba, de gyakori volt, hogy a cégek az üzemanyag jövedéki adójából is többletet halmoztak fel. A polgárok – nyilvánvalóan – a személyi jövedelemadóból és az illetékből, emellett az egészségügyi hozzájárulásból fizettek be az elvártnál nagyobb összegeket. A jelenség egyébként meglehetősen sokakat érint: a márciusi adatok szerint kisebb-nagyobb összegeket 1,6 millió polgár és nagyjából 370 ezer cég rótt le az utóbbi időben feleslegesen. Nagyjából kétmillió adózó szerepelt tehát a túlfizetéseket összesítő legutóbbi kimutatásban.
A túlzott összegek befizetésének számos oka lehet. Egyesek például biztosra akarnak menni, ezért a szükséges helyett egy kicsivel többet utalnak az adóhivatalnak. Mások egyszerűen elszámolják magukat, megint mások a szabályok értelmezésében követnek el hibát, némelyektől pedig a kenyéradójuk von le nagyobb százalékot. – Akármilyen okok is merülnek fel egy-egy esetben, az minden ügyben azonos, hogy a túlfizetést az érintettek visszakérhetik – mondta a Magyar Időknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője. Kis Péter András hozzátette: a kérelmek előterjesztésére a törvény határidőt szab meg, a cégeknek és a magánszemélyeknek öt év áll a rendelkezésükre a szükséges lépésék megtételéhez. Az időszak számítása kapcsán a szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a periódus annak az esztendőnek az utolsó napján kezdődik el, amelyikben a pénzt az adófizető az első alkalommal igényelhetné vissza.
– Minden érintettnek érdemes folyamatosan figyelnie adófolyószámláját – jegyezte meg Kis Péter András, az öt év eltelte után ugyanis a feleslegesen lerótt összeg végérvényesen az államé lehet. Ilyenkor két eset képzelhető el. Ha az adózónak – az elévülés időpontjának másnapján – van tartozása, úgy túlfizetését beszámítják, fizetnivalója így csökkenhet, esetleg el is tűnhet. Amennyiben viszont nincs kiegyenlítetlen kötelezettség, az adóhivatal törli a túlfizetést. Az elévülés után pénz semmilyen keretek közt nem jár vissza sem a magánszemélyeknek, sem a cégeknek.
A hivatal szerint az adófizetők figyelmetlensége, feledékenysége, esetleg nemtörődömsége nyomán – az elévülések miatt – évről évre komoly summához jut a közkassza. Három évvel ezelőtt, 2013-ban például 5,7 milliárd forintot ajándékoztak az adófizetők ilyenformán az államnak. Két éve, 2014-ben az összeg alacsonyabb volt, de így is kitett 2,7 milliárdot, a tavalyi rubrikában pedig 3,9 milliárd forint szerepelt. Az elmúlt három évben több mint 12 milliárd forinttal gazdagodott így az államkincstár.