A földrengés azon természeti jelenségek közé tartozik, amelyeknek sem az idejét, sem a pontos helyét nem lehet megjósolni. De mint annyi mindenre a világon, statisztikai összefüggéseket itt is ki lehet mutatni. A LiveScience beszámolója szerint a coloradói és montanai egyetem kutatói arra figyelmeztettek, hogy összefüggés van a Föld forgásának lassulása, valamint a földrengések gyakorisága között, ezek alapján pedig a 2018. év komoly veszélyeket hozhat.
Az amerikai geológusok az adatok elemzéséből arra jutottak, hogy évente átlagosan 15, a Richter-skála szerint 7-esnél erősebb földrengés történt 1900 óta, ám amikor a Föld forgása lassult, ez a szám 25–35 volt. A lassulás ráadásul az olyan időjárási jelenségeket is felerősítheti, mint például az El Nino nevű, erős hurrikánt előidéző természeti jelenség.
Ezt azzal magyarázzák, hogy a lassulás idején az Egyenlítő „összehúzódik”, emiatt a kőzetlemezek erősebben feszülnek egymásnak, ezért várható jóval több földrengés. A forgási sebesség változása az ember számára nem érzékelhető, hiszen csak a másodperc milliomod részéről van szó. A kutatók azt természetesen nem tudták megmondani, hogy pontosan hol lesznek a földrengések, csak azt, hogy az Egyenlítő környékén.
Tóth Lászlót, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársát megdöbbentette a hír. A szeizmológus szerint a földrengéseket egyáltalán nem a Föld forgása okozza, de még fizikai kapcsolatot sem ismerünk a két jelenség között. Talán annyi lehet, hogy egy-egy nagyobb, legalább nyolcas erősségű rengésnél olyan tömegátrendeződés történik, ami már némileg befolyásolja a Föld forgását.
Persze ez ugyanígy igaz kisebb rengések esetén is. Ugyanakkor a legnagyobb földrengés okozta forgásisebesség-változás is sokkal kisebb, mint az őszi, falevéllehullás miatti gyorsulás vagy a tavaszi lombosodás miatti lassulás (hasonlóan a műkorcsolyázó forgásához).