– Már a parlament előtt van az új pályázati értékelési rendszerről szóló javaslat. Miért volt szükség a struktúra újraalkotására?
– Az, hogy az ellenzék rendszeresen jelenti fel a saját hazáját az Európai Bizottságnál, olyan kényszerhelyzetet teremt, ami miatt az egyébként átlátható rendszerbe még több világos elemet kell építenünk, így még transzparensebbé kell tenni az értékelést.
– Pontosan mi az új konstrukció lényege?
– Egy értékelői szaknévsort hozunk létre, a több száz, vagy akár több ezer nevet tartalmazó listára az állami alkalmazottak kerülhetnek fel. Az irányító hatóságok, vagyis a szaktárcák határozzák meg, hogy a jövőben kiírandó pályázataikhoz milyen szakmai tudással, munkatapasztalattal rendelkező értékelők kellenek. Így operatív programonként, egyes esetekben prioritásonként egy-egy listát készítünk. Miután beérkeztek a pályázatok, az irányító hatóságok szakmai szempontok alapján választanak két értékelőt, akik az előzetesen meghatározott szempontok alapján végzik a munkájukat.
– Mi a biztosítéka annak, hogy az értékelőket nem lehet megvesztegetni?
– Azzal, hogy valaki jelentkezik ebbe a rendszerbe, vállalja, hogy bármikor lehallgathatják, megfigyelhetik, nemzetbiztonsági átvilágításon esik át. Ezzel lényegében teljes egészében elejét vesszük annak, hogy valaki kenőpénzt fogadjon el.
– Mikorra állhat fel a rendszer?
– A szükséges kormánydöntések már megszülettek, még egy tisztázó rendelet kell, és két hónapon belül megkezdődhet az értékelés ezen formája. Néhány héten belül a Miniszterelnökség nyílt pályázatot tesz közzé, amire minden állami alkalmazott jelentkezhet.
– Lesz elég közalkalmazott, akivel feltölthetik a listát?
– Az állami szférában több mint egymillió alkalmazott dolgozik. Csak az értékelői munka hírére már eddig több száz ajánlat érkezett. Ők nem fix alkalmazottak lesznek, hanem az eredeti munkájuk mellett – ami lehet akár egy pedagógusi állás –, egyedi megbízást kötnek a Miniszterelnökséggel. Az értékelői munka tehát mellékes keresetet biztosít azoknak, akik szeretnének részt vállalni ebben a struktúrában, amivel akár a fizetésüket is megduplázhatják.
– Orbán Viktor a minap parlamenti vitanapot kezdeményezett az előző ciklus zárásával kapcsolatban. Miért volt szükség a plénum összehívására?
– Bizonyos kérdéseket szeretnénk egyszer és mindenkorra tisztázni, világosan meghatározni, hogy a jelenlegi és az előző kormányoknak milyen felelősségük volt a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós források felhasználásában. Az ellenzék kétarcú politikát folytat ebben a témában. Míg először azt mondták, hogy nem tudjuk lehívni a teljes összeget, most azzal példálóznak, hogy nem jól használtuk fel a pénzeket. A szóban forgó támogatási időszak tartalmáról, a pénzek felhasználásának irányáról ugyanakkor a korábbi szocialista vezetés döntött. A kormányváltás után ezért a koncepcióba már nem volt beleszólásunk. Mindössze annyit tehettünk, hogy megpróbáljuk a teljes támogatási keretet kimeríteni. Ez sikerült is, de valóban számos olyan beruházás, fejlesztés valósult meg, amit mi a saját gazdaságpolitikai elképzeléseink szerint valójában nem támogattunk volna.