A hazai bankrendszer tavaly jelentősen növelte vállalatihitel-kihelyezését. A pénzintézetek összesített teljesítménye alapján 12 százalékkal bővült a hitelezés, ebből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára a gazdasági növekedés szempontjából kiemelt fontosságú kis- és középvállalati kategóriában 8 százalék körüli volt a növekedés. Tavaly a hazai piacon 17 hitelintézet tett konkrét vállalást a kkv-k hitelezésének bővítésére, ebből az MNB statisztikái szerint 15 teljesítette vagy túlteljesítette célkitűzését; a résztvevők közül egy kevéssel, egy pedig jócskán elmaradt a kitűzött szinttől.
Mint az a Magyar Idők felméréséből kiderült, a túlteljesítők között volt a Budapest Bank, az Unicredit, az Erste, az MKB, és a vállalási szint felett teljesített a K&H Bank is. A Gránit Bank többszörösen túlteljesítette a 2016-os piaci hitelprogram (php) vállalását, és mint azt Takács Zoltán, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: az épülőben lévő FHB vállalati üzletág hitelportfólió növelési várakozásait közel 200 százalékra teljesítette. Az OTP-nél kérdésünkre azt közölték, hogy a bank a vállalati hitelpiaci részesedésének megfelelő mértékű vállalást tett a php keretében, miközben a Sberbank megkeresésünktől elzárkózott, kérdéseinkre nem kívántak válaszolni.
A vállalásokat a bankok az MNB tavaly indított piaci hitelprogramjának keretében tették. A kezdeményezés is része annak a törekvésnek, hogy a közvetlenül a bankokhoz juttatott ingyenpénz helyett – amit a növekedési hitelprogram jelentett éveken keresztül – más jellegű támogatást biztosítson a jegybank, amivel egyúttal visszatereli a piaci alapú hitelezésre a bankrendszert. A php keretében az MNB a kereskedelmi bankokkal kötött kamatcsereügylet segítségével a hosszú futamidejű, piaci alapú hitelezésre irányuló ösztönzési rendszert alakított ki. Leegyszerűsítve: ha vállalja a bank, hogy többet hitelez, jobb feltételekkel juthat forráshoz.
Tavaly 195 milliárd forint értékben tettek vállalást a pénzintézetek, ezzel szemben végül több mint 300 milliárd forinttal növelték az összeget, azaz több mint 150 százalékra teljesült az eredeti terv. Mint azt korábban lapunknak Fábián Gergely igazgató elmondta, az MNB vezetőségében végül az a döntés született, hogy nem hozzák nyilvánosságra nevesítve az egyes bankok teljesítményét, ezért amikor rákérdeztünk, Fábián még körülírni sem akarta az egyes bankokat, nehogy ki lehessen következtetni, hogy melyik hitelintézetről van szó.
Korábbi jegybanki beszélgetéseink idején még mérlegelés tárgya volt, hogy az egyes banki értékek nyilvánosak lesznek, ám az eredmények végül anonimizálva jelentek meg. Azzal a jegybankban is egyetértettek, hogy méltán büszkélkedhet mindazon hitelező a többletkihelyezésével, amely mutatni szeretné a nyilvánosságnak, hogy mennyire fontos számára a magyar piac.