Új alkalmazást indított a pénzpiacokat felügyelő Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek célja, hogy a biztosítók ügyfelei összehasonlíthassák a társaságok egyes termékköreinek költségeit. – Célszerű, hogy a fogyasztók ne egy ajánlatból válasszanak, döntéshozatal előtt vessék össze a különböző lehetőségeket, az azokhoz kapcsolódó kiadásokat, s ellenőrizzék, hogy a megkötni kívánt biztosítás teljes költségmutatója (TKM), vagyis az ára, hogyan viszonyul más biztosítások mutatójához – közölte tegnap a jegybank. A piacfelügyelet kiemelte: az életbiztosítások a tartam végére optimalizáltak, így azokat érdemes a lejáratig megtartani. Akkor célszerű például megtakarítási életbiztosítási szerződést kötni, ha az ügyfél – a biztosítási kockázat fedezése mellett – rendszeres díjfizetésű megállapodások esetében legalább 10 éves, míg egyösszegű módozatok esetében 3-5 éves megtakarítási időszakra rendelkezik leköthető forrásokkal.
A tkm.mnb.hu címen elérhető felületet használva az ügyfelek az egyes TKM-mutatók mellett a biztosítások részleteiről, az úgynevezett összetevőkről is tájékozódhatnak – ezek azok az alapok és befektetési eszközök, amelyek a hozamot adják. Például a listán legalacsonyabb TKM-mel hirdetett, 10 éves befektetéssel kombinált Groupama nyugdíjbiztosításnál nagyjából 1 és 2 százalék közötti költséghányadról lehet beszámolni. Ezzel szemben egy pár ezer forintos havi befizetés esetében még az 5 százalék körüli TKM-mel adott biztosítás sem nevezhető drágának.
A biztonságot kereső ügyfeleknek mindenképp jó hír, hogy a biztosítói ajánlatokat nézve az egyes befektetési összetevők teljes egészében, vagy bizonyos kiegészítéssel megfelelnek az MNB ügyfelek védelméért hozott ajánlásának. Az egyes ajánlatokat böngészve ez ügyben a legnagyobb részesedéssel rendelkező Allianz jár az élen: a jegybank kimutatása szerint szinte csak a zöld alapon fehér pipával jelölt ajánlatokat látni, vagyis a cég befektetési kínálata teljesen megfelel a piacfelügyeleti elvárásoknak.
Mint azt egy nemrég nyilvánosságra hozott Századvég-kutatás kimutatta, Magyarországon továbbra is nagyon kicsi a biztosítás elterjedtsége, az emberek jelentős hányada „felesleges pénzkidobásnak” tekinti az öngondoskodást, legyen szó bármilyen megtakarítási formáról. A lehetőség, hogy a befektetésük részleteit jobban megismerjék a fogyasztók, mindenképp pozitív, azonban elgondolkodtató, hogy egy legalább tíz összetevőből álló befektetési portfólió – bármennyire is megfeleljen a piacfelügyeleti előírásnak – az új alkalmazással együtt is mennyire válhat érthetővé és vonzóvá az ügyfelek többsége számára.