Sokféleképpen maradhat az ember nyakán károsodott készpénz: szakad, ráfolyik valami, esetleg kimossa a ruhája zsebében, vagy az is lehet, hogy egy óvatlan pillanatban visszajáróként sózzák rá a hiányos bankjegyet. Mint azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előírja, a tépett, szakadt, hiányos vagy ragasztott bankjegyek, valamint érmék elfogadása nem kötelező, de nem is tilos. A gyakorlatban azonban könnyen előfordul, hogy a kereskedő inkább másik bankjegyet kér a vevőtől, semmint magára vállalja a roncsolt fizetőeszköz kezelésével járó teendőket.
A központban ingyenes a csere
A jegybank központi pénztárában a sérült készpénz cseréje díjmentes, ahogy mi is kipróbáltuk egy hiányos kétezres bankóval, és egy korábban szerszám-kiegészítőnek használt tízforintos érmével. Az MNB-nél kérdésünkre azt hangsúlyozták, az a lényeg, hogy meglegyen, illetve felismerhető legyen az adott bankjegy több mint ötven százaléka, illetve érmék esetén felismerhető legyen a pénz.
Feltételekkel fogadnak a bankok
Ha valakinek nem elérhető az MNB Szabadság téri épülete, hasonló feltételek jellemzik az átváltást a postán és a bankokban, ezek az intézmények ugyanis szintén kötelesek elvégezni a cserét. Azonban a vonatkozó jegybanki rendelet értelmében a szolgáltatók feltételeket is szabhatnak, ezek pedig pénzintézetenként jelentősen eltérhetnek.
A Magyar Idők által megkérdezett bankok tájékoztatásából kiderült: ha az ügyfél által bevitt készpénz megfelel az alapfeltételeknek, a CIB, az OTP és a Budapest Bank is díjmentesen beváltja a sérült fizetőeszközt.
Előnyben a saját ügyfelek
A K&H Bank a címletváltás- és átváltás-szolgáltatást kizárólag a számlavezetést vagy egyéb szolgáltatást is igénybe vevő ügyfeleinek nyújtja, és díjat is felszámít, amit az adott bankjegy vagy érme névértékének meghatározott százaléka. Az UniCredit a címletenként ötven darabot meg nem haladó bankjegy- és érmeváltást kizárólag a számlával rendelkező ügyfelei számára biztosítja díjmentesen, de ötven darab felett díj ellenében bárkinek elérhető a készpénzcsere. A váltást az Erste Bank kizárólag saját, számlát vezető ügyfeleinek biztosítja, nekik viszont díjmentesen, és befizetésre is elfogadják a sérült pénzt, csakúgy, mint az MKB-nál, ahol szintén díjmentes a csere, ha a rendeletben meghatározott feltételek teljesülnek.
Hiányzik több mint a fele
Némileg bonyolultabb a helyzet, ha az adott bankjegyek és érmék nem teljesen felelnek meg a rendeletben előírtaknak, vagyis a sérülés a készpénz nagyobb részét érinti. Ilyen esetben a bank átveszi ugyan a bevitt pénzt, de arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet eljuttat az MNB-nek, ahol szakértői csoport dönt a kérdésben. A bankok kötelezettségük szerint ugyanígy járnak el, amennyiben bűncselekmény, hamisítás gyanúja merül fel. Erre példa, ha több, eltérő eredetű darabból összeragasztott bankjeggyel próbálkozik valaki, vagy a bankjegyek elszíneződését biztonsági festék okozza, aminek alapján a pénz minden valószínűség szerint lopott.
Ha a készpénztulajdonos ügyének véleményezése során az MNB bizottsága úgy dönt, hogy jogos a csereigény, vagyis térít a jegybank, akkor az általunk felkeresett bank is fizetni fog. Amennyiben nem téríthető meg a sérült fizetőeszköz értéke, az ügyfél megkapja erről az MNB szakvéleményét.
Megégetik, megvágják, kimossák
A pénzkárosodás nem tekinthető tömeges jelenségnek. Az MKB hetente 15-20 csonka bankjegyet juttat el az MNB-be, a Budapest Bank évente körülbelül 25 ezer darab roncsolt bankjegyet kezel, az Erste esetében pedig az arány nem közelíti meg a készpénzforgalom egy ezrelékét. A kétes esetek ennél is ritkábbak. Mint az MNB-nél elmondták, szakértőik sérült, roncsolt és hamisításgyanús bankjegyeket is vizsgálnak, amelyek elenyésző része a roncsolt készpénz. Ez tavaly például mindössze 123 darabot jelentett, ami a több mint 400 millió darab forgalomban lévő készpénzhez mérten százalékos arányban nem is mérhető.
A megkérdezett pénzintézetek úgy nyilatkoztak, hogy a roncsolt készpénz szállítása és kezelése nem jelent különösebb többletköltséget, hiszen az ilyen szállítások részei a mindenkori készpénzlogisztikának.
Arról is érdeklődtünk az érintetteknél, hogy a bankjegyek folyamatban lévő cseréje hozhat-e minőségi változást a hazai készpénzállományban. A válaszok alapján leszűrhető, hogy az új bankjegyek is nagyjából annyira sérülékenyek lehetnek, mint a régiek, illetve ugyanannyira elhasználódhatnak pár év után. Az MKB-nál például bár kis százalékban, de a csonka bankjegyek között már újakat is találtak. Ez azonban a jegybank szerint érthető, mert a készpénz károsodását jellemzően külső tényező okozza, vagyis az emberek leggyakrabban kimossák, megégetik, vagy belevágnak a bankjegyekbe.