2018. január 16., kedd, Gusztáv napja
Gazdaság, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/megmaradhat-dinamikus-novekedes-2018-ban-2620774/

Megmaradhat a dinamikus növekedés 2018-ban is

Banai Péter Benő: Jövőre tovább kell csökkenteni az államadósságot
A beruházások felpörgését, bővülő fogyasztást és kedvező exportpiaci lehetőségeket lát 2018-ra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), ezért tartja jövőre is a 4 százalékot meghaladó növekedési előrejelzését – mondta lapunknak Banai Péter Benő. A tárca államháztartásért felelős államtitkára szerint a mostani kedvező gazdasági feltételek felelősséget is jelentenek a mindenkori kormányzatnak, így továbbra is kiemelt figyelmet kell szánni a hiány kordában tartására és az államadósság további csökkentésére.

– Az év végére nagy szórás mutatkozik a 2018-as növekedési előrejelzésekben. Több elemző a beruházások mérséklődése miatt jelentős visszaesést vár, de van olyan prognózis is, amely szerint a kormány korábbi becslése jócskán túlteljesíthető. Az NGM a most ismert adatok tükrében változtat a számításain?
– Tartjuk az eddigi 4,3 százalékos növekedési előrejelzésünket 2018-ra. Amikor az idei évre 4 százalék körüli becsléssel álltunk elő, optimistának tartottak minket, de később a nemzetközi szervezetek és a piaci elemzők is egymás után felfelé módosították becsléseiket. Tizedre pontosan nehéz előre bármit prognosztizálni, viszont továbbra is 4 százalék körüli bővülés várható idén, és remélem, hogy egyre több szakértő ítéli majd meg hasonlóan a 2018-as kilátásokat. Jövőre jelentős állami és vállalati beruházások várhatók, nem beszélve a lakosságról, hiszen huzamosabb ideig kitarthat a most látott lakásépítési kedv, s ehhez jönnek még hozzá az adókedvezmények, a bérfejlesztések és az életpályamodellek miatt bővülő fogyasztás. A nemzetközi terepen ugyancsak jók a kilátások, tehát a beruházások és a fogyasztás mellett a növekedés harmadik pillére, az export ugyancsak kedvezően alakulhat.

Fotó: Teknős Miklós

Az államtitkár az idei hiánycélt teljesíthetőnek látja

– A részletes adatok szerint november végén megközelítőleg 1690 milliárd forint volt a központi költségvetés hiánya, ez a GDP több mint öt százaléka. Hogy lehet, hogy így is teljesíthetőnek tartják a 2,4 százalékos éves hiánycélt?
– Meg kell különböztetni a pénzforgalmi és az eredményszemléletű, vagyis az Európai Unió módszertanának megfelelően számított hiányt. Mivel az állam megelőlegezi a kedvezményezettnek járó uniós támogatások kifizetését, főként ez okozza az év első tizenegy hónapjában látott mintegy 1700 milliárd forintos deficitet. Azonban az eredményszemléletű számításban a kiadásokra 80-85 százalék uniós bevétel elszámolható, sőt mivel ezek a hazánkat jogosan megillető pénzek be fognak érkezni a költségvetésbe, a vonatkozó szabályok értelmében mindezt nemcsak el tudjuk, de el is kell számolnunk bevételként. Emellett az állam egészének pozíciójánál a központi költségvetés mellett például az önkormányzatok helyzetét is figyelembe kell venni. Az önkormányzatoknak juttatott források kiadást jelentenek a központi költségvetésnek, viszont bevételt az önkormányzatoknak. Ezen tételek ezer milliárd forint feletti különbözetet adnak a két módszertan szerinti számítás között. Ezért azt gondolom, hogy az idei 2,4 százalékos hiánycél­ teljesíthető, és mivel a számítási módszert nem mi írjuk, így az Euró­pai Bizottság és a különböző nemzetközi szervezetek is hasonlóan ítélik meg az államháztartás helyzetét.

– Ilyen többletlehetőség mellett lehet arra számítani, hogy az év végére még újabb költésekbe kezd a kormány?
– Vitathatatlan, hogy van mozgástér többletkiadásokra, amelyeket úgy is végrehajthatunk, hogy a hiánycélt ne veszélyeztessük. Azonban emellett a GDP-arányos államadósság csökkentésére mindenképpen figyelnünk kell. A már említett uniós források megelőlegezése szintén hatással van az államadósság szintjére: ha átmenetileg is, de némileg megemeli azt. Ezért csak annyi kiadás teljesíthető, amennyivel megőrizzük az adósság csökkenő trendjét.

– Az adósságcsökkentés és az ehhez kapcsolódó hiány nélküli költségvetés még mindig ilyen fontos? A „nullás költségvetés” az elmúlt időszakban mintha lekerült volna a napirendről.
– Szélesebb kitekintésben is értéknek tartom, hogy 2011 óta minden évben csökkentettük az eladósodás szintjét, ez pedig egyedülálló az egész EU-ban. Ezért is kell ma jóval kevesebbet költenünk adósságszolgálatra, mint néhány éve, a megtakarításból pedig például a családtámogatások növekedését tudjuk finanszírozni. Ne feledjük, hogy míg 2010-ben a GDP 4 százaléka fölött költöttünk kamatkiadásokra, ez mostanra jóval 3 százalék alá ment, a csődbiztosítási felárunk, a CDS pedig 100 pont alatt van. Jelenleg minden meghatározó makrogazdasági mutatónk jól alakul. A mindenkori kormánynak viszont azzal is tisztában kell lennie, hogy mindez felelősséggel jár: úgy kell lépni a kedvező körülmények idején is, hogy ezzel ne kerülhessen veszélybe a gazdasági stabilitás, ne szálljon el a hiány. A 2018-as költségvetés ugyancsak ebben a szellemben készült, hiszen támogatja a növekedést, és ezáltal az adósság mérséklődését. A további csökkentéshez jók a kilátások, igaz, feladatunk is van, mivel az alaptörvény 50 százalékos GDP-arányos limitet tűz ki, valamint regionális összevetésben relatív magas az eladósodottságunk. A múlt évtizedben megugrott adósságot nem lehet egy-két év alatt ledolgozni.

– A magyar állampapírokat az NGM szerint a piac két fokozattal a mostani hitelminősítői besorolás fölé árazza. Amennyiben bekövetkeznek jövőre a várt újabb felminősítések, annak mekkora hatása lesz az állam finanszírozására?
– A felminősítéseknek köszönhetően tovább csökkenhet a CDS-felárunk, és némileg mérséklődhetnek a kamatok. Azért fogalmazok így, mert valójában már most a besorolásunknál jobb árazás mellett tudjuk az állami feladatokat finanszírozni. A felminősítések leginkább a meglévő befektetőknek szolgálhatnak megerősítésként.

– A 2018-as finanszírozási terv nagy vonalakban hasonló kereteket szab, mint a 2017-es, miközben egyre közelebb van a várható kamatemelések időszaka. Nem az lenne bölcs lépés, hogy a mostani alacsony kamatkörnyezetet kihasználva minél több forrást vonjon be az állam?
– Ilyenkor mindig több célt kell mérlegelni és optimalizálni. Szempont természetesen az ár, de nézni kell a futamidőt, a devizaarányt, illetve hogy belföldi vagy külföldi forrásokra, esetleg a lakossági vagy az intézményi szereplőkre akarunk-e támaszkodni. Jelenleg a legolcsóbb eszköz a 3 hónapos állampapír, amit idén több alkalommal is negatív hozammal lehetett értékesíteni. Vagyis, ha csak az árat nézzük, kizárólag ebből kéne biztosítani a finanszírozásunkat. Azonban a rövid futamidő miatt az állam szempontjából sokkal biztonságosabbnak minősül például a 10 éves állampapír, amelynek viszont magasabb a hozama. Szintén szempont, hogy a belföldi finanszírozás legyen túlsúlyban, ezért is nyújt az adósságkezelő vonzó hozamokat a lakossági állampapírok esetében. Ezek a termékek így a lakosság megtakarításait támogatják, amiből idővel fogyasztás vagy beruházás lesz, mindez pedig a növekedést is elősegíti.

– Ezek a szempontok nem feltétlenül érvényesülnek, ha a lakossági állampapírokat a másodpiacon intézményi befektetőknek, bankoknak továbbadják…
– Ez így van, éppen ezért foglalkoznunk is kell a kérdéssel, hiszen egyre jelentősebb a nem lakossági szereplők tulajdonában lévő lakossági állampapír. A tulajdonosok egy részét tudatosan engedtük megjelenni ezen a területen: például az önkormányzatokat, amelyek tevékenységükből adódóan közérdekű feladatokat ugyancsak ellátnak. Az is természetes, hogy a bankok szereplői a rendszernek, mivel állampapírokat értékesítenek, ezért a jegyzési és visszavételi előírások egyaránt vonatkoznak rájuk. Ezzel együtt mindenképp vizsgálnunk kell a helyzetet és változtatni a szabályokon, amennyiben ez szükséges.

Kiemelt

De kinek kell egy bohóc?

Magyarország első újcirkusztársulata mozgásszínházi eszközökkel és az előadók személyiségét karakterré formálva túllép a hagyományos cirkuszszámokon.

Poszt-trauma

Megfeszítették a vásárhelyi plébánost

Farkasbőrbe bújt bárány férkőzött a hívek közé.

A hülyeségnek úgy tűnik, nincs határa

Magyarországnak szerencsére kerítéssel védett.

Aczél Endre ezúttal Balczó Andrásba rúgott bele

Szabadnépes stílus.

Jöhet a 45 millió ukrán!

A „demokratikus” baloldalt a tények továbbra sem zavarják.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!