A szervezet szerint a világgazdaság még messze van attól, hogy visszakapaszkodjon a 2007–2008-as pénzügyi válság előtti magasságokba. Mindezek tetejébe még bizonytalanság veszi körül a feltörekvő piacok fejlődését – különösen Kínában –, ami megtörheti a világgazdaság növekedési ívét. A WEF szerint nem az új helyzethez kell alkalmazkodni, hanem újra be kell izzítani a gazdaság motorját, véget vetve a termelékenység elmúlt évtizedben tapasztalt stagnálásának vagy esésének.
Ahogy minden évben, a jelentés idén is versenyképességük alapján rangsorolja az országokat, s ehhez olyan tényezőket használt fel, mint a kormánypolitika, a munkaerőpiac és a pénzpiacok hatékonysága, az üzletvitel kifinomultsága és az innováció. Mindezek alapján – immár hetedik esztendeje – Svájc került az élre, de Szingapúr és az Egyesült Államok is megőrizte a második és a harmadik helyet. Az első tíz között szereplő országok többsége egyébként idén is tartja tavalyi helyezését.
Figyelemre méltó változás viszont, hogy Finnország négy hellyel a nyolcadikra csúszott vissza, Hollandia pedig három szinttel magasabbra, az ötödik helyre kúszott fel oktatási rendszere és az infrastrukturális szektorok fejlődése következtében. Nagy-Britannia csak egy hellyel került lejjebb, a tizedikre. A WEF ugyan dicsérte Londont, hogy a brit főváros az európai technológiai és startup-világ epicentrumává vált, ugyanakkor elmarasztalta amiatt, hogy a kormány magas költségvetési hiányt halmozott fel, és magas az államadósság is.
Kínáról szólva a WEF megállapítja, hogy az országnak az utóbbi hónapok hektikus piaci mozgásai és a bizonytalan gazdasági kilátás ellenére sikerült megőriznie 2014-es 28. helyét. Durván, 18 hellyel zuhant viszont Brazília a 75. helyre, s Törökország hattal szánkázott lefelé az 51. helyre. A lista végén található, legrosszabbul teljesítő húsz ország közül tizenöt a szubszaharai Afrikából került ki.
Magyarország idén a 63. helyre került a versenyképességi listán, míg tavaly a 60. volt a 140 ország rangsorában. A magyar helyezést a felmérés szerint a gyenge technológiai háttér és árupiaci hatékonyság, a pénzpiac alacsony fejlettsége, a gazdaságpolitika instabilitása, a korrupció, a bürokrácia és a magas adóterhelés magyarázza.