2017. augusztus 19., szombat, Huba napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/megint-az-europai-birosag-elott-az-ezermilliard-forintos-kerdes-1791535/

Megint az Európai Bíróság előtt az ezermilliárd forintos kérdés

Messze még a vége a devizahitelezés magyarországi történetének. Az elmúlt hetekben újra felpörögtek az események, rövid idő leforgása alatt öt magyar kölcsönügy futott be az Európai Bírósághoz. A luxembourgi székhelyű testületnek ezek alapján több kérdésre is választ kell adnia. A legfontosabbnak kétségkívül az a felvetés tűnik, hogy az uniós jog szerint is elfogadható megoldás-e, ha az adós viseli az árfolyamváltozásból eredő veszteségeket. Hasonló ügyet Romániá­ból is kapott az uniós testület, de a lengyel és a horvát banki ügyfeleknek sem mindegy, milyen eredményre jutnak végül az EU bírái.

Akár devizahitel-szakértőként is folytathatnák pályafutásukat az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának jogászai. A korábbi évek devizahiteles ügyei után ugyanis mostanában ismét több olyan eset került az uniós jog alapján ítélkező fórum elé, amely a külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök főbb jellemzőit firtatja. – Csak az utóbbi hetekben öt új ilyen ügy érkezett Magyarországról az EU bíróságához – mondta lapunknak Lehóczki Balázs, a testület munkatársa. Hozzátette: ezekkel együtt jelenleg hét olyan eljárás zajlik az Európai Bíróságon, amelyek a magyar devizahitelek fontosabb részleteit tisztázhatják. A svájcifrank- vagy euróalapú kölcsönnyújtás kérdéskörének feszegetése ugyanakkor messze nem magyar szokás, mostanság román devizaperek is eljutottak Luxembourgig.

Nem babra megy a játék

A legfontosabb kérdés az újabban megindult magyar devizaügyekben az, hogy a hitelügylet mely szereplőjének kell viselnie az árfolyamok drasztikus változásából eredő anyagi terheket. A luxembourgi bírák tulajdonképpen arra adhatnak választ: az uniós jog szerint is elfogadható megoldás-e, ha egyedül az adóst terhelik a veszteségek. A kérdés egyáltalán nem mellékes, egyes korábbi számítások szerint százmilliárdokban, más becslések szerint viszont ezermilliárdos nagyságrendben mérhető az az összeg, amelyet a magyar hiteladósok voltak kénytelenek kifizetni a bankjuknak azután, hogy a válság miatt elszabadultak az árfolyamok. Ehhez viszonyítva részletkérdésnek tűnik egy másik szakmai felvetés. Az egyik magyar bíróság arra vár jogértelmező választ Luxembourgból, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal ellentétes-e, ha a bank a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csupán egy ahhoz kapcsolódó jóváhagyási értesítőben rögzíti. Ráadásul úgy, hogy az értesítőt az adós nem is írta alá.

Forrás: MTI

Korábban nagy felháborodást váltottak ki idehaza a kölcsönügyek körül tapasztalt anomáliák

Ítélkeznek az ítészekről

Érdekesség, hogy a Luxembourgban iktatott legújabb beadványok tulajdonképpen a magyar bírósági rendszer működését is érintik. Ennek kapcsán – előzményként – meg kell említeni, hogy idehaza a devizahitelek ügyé­ben először a Kúria adott ki átfogó iránymutatást. A legfőbb ítélkező fórum 2013 óta több jogegységi határozatot is közzétett, a dokumentumok a devizahitelezéshez szorosan vagy lazábban kapcsolódó bizonyos pontok jogi megítélését határozták meg. A Kúria közléseinek jelentőségét mutatja, hogy a törvényhozás később azokat is alapul vette, amikor a devizahitelek kivezetésének mikéntjéről alkotott jogszabályt. A jogegységi határozatokról azt is tudni kell, hogy azok kötik a hazai bíróságokat. Ezek után mindenképpen érdekes az a felvetés, mely szerint az uniós szabályok és alapelvek megengedik-e, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alacsonyabb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek nem feltétlenül átlátható eljárás keretében születnek meg. A választ a luxembourgi fórum bírái hamarosan megadhatják.

Egy cipőben Kelet-Európa országai

A magyar igazságszolgáltatás mellett a román ítélkezés is többször fordult az utóbbi időben a devizahitelek miatt az Európai Bírósághoz. A honi hitelfelvevőkhöz hasonlóan a román banki ügyfelek is szeretnék megtudni, hogy az EU előírásai szerint a hitelintézetek jogszerűen hárították-e az adósokra a devizahitel-szerződésekkel együtt járó árfolyamkockázatot. Egy ilyen témájú román ügyben hamarosan ki is hirdeti ítéletét az uniós testület.

A kérdéskör ugyanakkor más államokban is napirenden van, így az Euró­pai Bíróság előtt zajló magyar és román devizaügyeket élénk figyelemmel kísérik a horvát és a lengyel adósok is.

Kiemelt

Kiütés Debrecenben

Először nyert a Debrecen a labdarúgó NB I-ben: két döntetlen és három vereség után pénteken a 6. fordulóban 4-1-re legyőzte a Vasast.

Poszt-trauma

Barcelonában imádták a migránsokat

„Fogadjuk be őket most!”

Méghogy nincs összefüggés a migráció és a terrorizmus között?

Mi ez, ha nem egy újabb bizonyíték?

Gyurcsány pokolian megsértődött

Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni?

Vágó: Császy és Tátrai is becsületes, derék ember

Nem baj, hogy a Kúria teljesen másképp döntött.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!