Akár devizahitel-szakértőként is folytathatnák pályafutásukat az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának jogászai. A korábbi évek devizahiteles ügyei után ugyanis mostanában ismét több olyan eset került az uniós jog alapján ítélkező fórum elé, amely a külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök főbb jellemzőit firtatja. – Csak az utóbbi hetekben öt új ilyen ügy érkezett Magyarországról az EU bíróságához – mondta lapunknak Lehóczki Balázs, a testület munkatársa. Hozzátette: ezekkel együtt jelenleg hét olyan eljárás zajlik az Európai Bíróságon, amelyek a magyar devizahitelek fontosabb részleteit tisztázhatják. A svájcifrank- vagy euróalapú kölcsönnyújtás kérdéskörének feszegetése ugyanakkor messze nem magyar szokás, mostanság román devizaperek is eljutottak Luxembourgig.
Nem babra megy a játék
A legfontosabb kérdés az újabban megindult magyar devizaügyekben az, hogy a hitelügylet mely szereplőjének kell viselnie az árfolyamok drasztikus változásából eredő anyagi terheket. A luxembourgi bírák tulajdonképpen arra adhatnak választ: az uniós jog szerint is elfogadható megoldás-e, ha egyedül az adóst terhelik a veszteségek. A kérdés egyáltalán nem mellékes, egyes korábbi számítások szerint százmilliárdokban, más becslések szerint viszont ezermilliárdos nagyságrendben mérhető az az összeg, amelyet a magyar hiteladósok voltak kénytelenek kifizetni a bankjuknak azután, hogy a válság miatt elszabadultak az árfolyamok. Ehhez viszonyítva részletkérdésnek tűnik egy másik szakmai felvetés. Az egyik magyar bíróság arra vár jogértelmező választ Luxembourgból, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal ellentétes-e, ha a bank a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csupán egy ahhoz kapcsolódó jóváhagyási értesítőben rögzíti. Ráadásul úgy, hogy az értesítőt az adós nem is írta alá.
Ítélkeznek az ítészekről
Érdekesség, hogy a Luxembourgban iktatott legújabb beadványok tulajdonképpen a magyar bírósági rendszer működését is érintik. Ennek kapcsán – előzményként – meg kell említeni, hogy idehaza a devizahitelek ügyében először a Kúria adott ki átfogó iránymutatást. A legfőbb ítélkező fórum 2013 óta több jogegységi határozatot is közzétett, a dokumentumok a devizahitelezéshez szorosan vagy lazábban kapcsolódó bizonyos pontok jogi megítélését határozták meg. A Kúria közléseinek jelentőségét mutatja, hogy a törvényhozás később azokat is alapul vette, amikor a devizahitelek kivezetésének mikéntjéről alkotott jogszabályt. A jogegységi határozatokról azt is tudni kell, hogy azok kötik a hazai bíróságokat. Ezek után mindenképpen érdekes az a felvetés, mely szerint az uniós szabályok és alapelvek megengedik-e, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alacsonyabb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek nem feltétlenül átlátható eljárás keretében születnek meg. A választ a luxembourgi fórum bírái hamarosan megadhatják.
Egy cipőben Kelet-Európa országai
A magyar igazságszolgáltatás mellett a román ítélkezés is többször fordult az utóbbi időben a devizahitelek miatt az Európai Bírósághoz. A honi hitelfelvevőkhöz hasonlóan a román banki ügyfelek is szeretnék megtudni, hogy az EU előírásai szerint a hitelintézetek jogszerűen hárították-e az adósokra a devizahitel-szerződésekkel együtt járó árfolyamkockázatot. Egy ilyen témájú román ügyben hamarosan ki is hirdeti ítéletét az uniós testület.
A kérdéskör ugyanakkor más államokban is napirenden van, így az Európai Bíróság előtt zajló magyar és román devizaügyeket élénk figyelemmel kísérik a horvát és a lengyel adósok is.