– Az elmúlt napokban több támadás is érte a vagyonnyilatkozata miatt. Tegyük tisztába a dolgokat: van ötvenmillió forintos bevétele vagy nincs?
– Nem titok, hogy egy négytagú családi gazdaság vezetője vagyok, amelyben a feleségem, a húgom és jómagam őstermelőként tevékenykedünk. A hangsúly az utóbbin van, őstermelőként ugyanis speciális szabályok szerint adózunk. Hadd hozzak egy, a miénkhez hasonló példát, amelyen keresztül szemléltethetem egy családi gazdaság működését. Tegyük fel, hogy egy öttagú, 150 hektáros családi gazdaság bevétele a területalapú támogatással 54 millió forint, kiadása pedig 52 millió forint, amelyből – őstermelőként – 16 millió forintot nem kell számlával igazolni. Ez valóban nagy kedvezmény, ugyanakkor ehhez nem kell képviselőnek lenni, hiszen ez minden őstermelőnek jár. A bevétel és a költség különbségéből kijön egy kétmillió forintos jövedelem, ami öt felé osztva fejenként 400 ezer forint.
– A DK eközben – tegnapi közleménye szerint – arra kíváncsi, hogy őstermelői jövedelméből hogyan tudja finanszírozni a korábban földvásárlásra felvett hitel törlesztését.
– Tavaly mintegy 170 millió forint hitelből vásároltam földet, amit őstermelőként a jegybank növekedési hitelprogramjából finanszíroztam. Az nhp szabályai szerint lehetőségem volt arra, hogy az első évben a tőkét nem, csak a kamatot törlesszem, amit a családi gazdaság költségként elszámolhat. Azt egyébként hozzátenném, hogy a földvásárláshoz a család tulajdonában lévő szinte valamennyi ingatlant is bevontuk, így azokra jelzálog került. Az ellenzék az agrárkamara informatikai fejlesztését is szeretné összemosni a földvásárlásommal, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz. Ennek kapcsán jelzem, hogy felkérünk egy nemzetközi tanácsadó céget, amely megvizsgálja, hogy a portálrendszerre költött összeg ár-érték arányban hogyan értékelhető. Amint a tanulmány elkészül, azt a kamara honlapján mindenki számára elérhetővé tesszük.
– Nagy port kavart nemrég a minisztériumi háttérintézmények megszüntetésének terve, ami az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési pénzeket kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt is érzékenyen érinti. Gazdálkodói szemmel nézve mi a baj a jelenlegi struktúrával?
– Ha gazdaszemmel nézzük az MVH működését, és a számvetésbe az indulása óta eltelt 10-12 évet is beleszámítjuk, a mérleg sajnos negatív. Az MVH és a hivatalra vonatkozó jogszabályok megértek az átalakításra. Ezt Gyuricza Csaba, a hivatal új vezetője is érezte, hiszen amikor átvette az irányítást, ő is reformot hirdetett. Több fórumon is megerősítette, hogy gazdabarát rendszert szeretne felépíteni, ilyen szempontból talán már történt előrelépés. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a gazdák az elmúlt években hozzászoktak ahhoz, hogy az egységes kérelem alapján fizetendő támogatás egyik részletét októberben, a másikat januárban megkapják. Most viszont február közepén játunk, a teljes összeget eddig talán egyetlen gazda sem kapta meg, és vannak olyanok is, akiknek a számlájára még az első részlet sem érkezett meg.
– Az MVH szerint ennek az az oka, hogy sokszor hibásan vagy hiányosan adták be a kérelmet a termelők.
– Ebben nyilván van igazság, és én sem azt akarom állítani, hogy minden esetben az MVH felelős a késedelemért.
– A kamarához is fordultak panasszal a gazdálkodók?
– Az elmúlt hetekben megszaporodott a gazdáktól érkező panaszok száma. A korai vetésű növényeknek márciusban a földbe kell kerülniük, az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai pályázatok kapcsán azonban egyelőre nem ismertek az eredmények. Holott a vetésszerkezet összeállításánál a gazdáknak már tudniuk kell, hogy bekerültek-e a programba. De másik példát is említhetek: a napokban egy garai sertéstelep tulajdonosa keresett meg azzal, hogy tavaly 3,8 millió forint állatjóléti támogatást nyert el, a december végi határidőig azonban nem utalta át az összeget a hivatal. A hiányzó milliók a gazdálkodását veszélyeztetik, hitel- és bérfizetési problémái miatt azon aggódik, hogy kénytelen lesz felhagyni a termeléssel. Összefoglalva: a gazdálkodók legnagyobb sérelme, hogy ha ők nem tartják be a határidőket, akkor jelentős, sokszor anyagi vonzattal járó szankciókat szab ki rájuk a hivatal, viszont ha az MVH késlekedik, annak szinte semmilyen következménye nincs.
– Hogyan lehetne úgy átalakítani a kifizető ügynökséget, hogy minden igényt kielégítsen?
– A jogi környezet megváltoztatása elkerülhetetlen. Ügyfélbarát rendszert csak úgy tudunk létrehozni, ha nemcsak a hivatalt, hanem a jogszabályokat is ehhez igazítjuk. Ebben a jogalkotónak van nagy felelőssége. És nyilván azon is sok múlik, hogy a vezetés mennyire ügyfélbarát hozzáállást vár el a kollégáitól.
– Az egyik legkomolyabb vád, ami az MVH működését éri, a korrupcióval hozható összefüggésbe. A tervezett átalakításokkal a visszaélések lehetőségét is sikerülhet kiiktatni a rendszerből?
– Ki lehet alakítani egy olyan rendszert, amely minimálisra szűkíti a korrupció lehetőségét, de az egyének motivációját jogszabályokkal nem lehet befolyásolni. Az új struktúra kialakításakor arra kell törekedni, hogy jobban szolgálja azokat a célokat, amelyek mentén létrehoztuk a hivatalt. Nem vagyok benne biztos, hogy van tökéletes megoldás, de bizonyosan lehet lépéseket tenni ebbe az irányba.
– Van már konkrét elképzelés arról, hogyan épül majd fel az új rendszer?
– Több koncepcióról is hallani. Az MVH működése ugyanis két nagy részre bontható: az egyik a kifizető ügynökségi feladat, a másik a közreműködő szervezeti tevékenység. Elképzelhetőnek tartom, hogy a két feladat elválik egymástól. A pályázatok kiírásához és elbírálásához például nincs szükség olyan szigorú európai uniós akkreditációra, mint például a kifizető ügynökség esetén, amelyen a pénz ténylegesen keresztülmegy.
– Az átalakításhoz nyilván szükség lesz az Európai Bizottság jóváhagyására is. Elképzelhető, hogy emiatt megszakadnak a kifizetések?
– A kormány minden lehetőséget megvizsgál, de biztos vagyok abban, hogy a támogatások kifizetését nem fogja veszélyeztetni az esetleges átalakítás. A Magyar Államkincstár például ma akkreditált kifizetőhelyként működik, így járható út lehet, hogy a kifizetési feladatok ide, a közreműködői teendők pedig a szaktárcához kerüljenek. De mindez ma még csak találgatás, az erre vonatkozó döntések még nem születtek meg. Gazdálkodói szemmel egyébként teljesen irreleváns, hogy a támogatásokat az MVH-tól vagy máshonnan kapják meg, a lényeg az, hogy a rendszer jól és hatékonyan működjön.
Beszámolt eredményeiről a hivatal
Február elejéig a gazdák 95 százaléka kapott alaptámogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) – jelentette be tegnap Gyuricza Csaba. Az MVH elnöke szerint ilyen arányú kifizetésre még az előző, jól bejáratott agrártámogatások esetében sem volt példa. Csak 2016 első hónapjában 50 milliárd forintot utalt a hivatal a jogosultaknak, így január végére az előlegek és részfizetések együttes összege meghaladta a 255 milliárdot. A tervek szerint a hivatalos határidő előtt, a nyár elejéig minden jogosult kérelmező megkapja a támogatását. – Az MVH új vezetése a gazdabarát hivatal kialakítását tűzte ki célul. Ennek érdekében átalakította informatikai rendszerét, ügyfélszolgálatát, és partneri viszonyra törekedett a termelőkkel a pályázati folyamat és az ellenőrzések során is – tette hozzá. (MI)