Igencsak megugrott az utóbbi időben a pénzbehajtások száma idehaza. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara lapunk számára ez ügyben összeállította az elmúlt esztendők hivatalos statisztikáját. Ebből kiderül, hogy 2015 igen csendes esztendő volt, legalábbis a követelések beszedése szempontjából: akkor nagyjából 460 ezer eljárás vette kezdetét tizenkét hónap alatt.
Ehhez képest 2016-ban hatvanezerrel nőtt az ügyek száma, vagyis havonta – átlagosan – ötezerrel több igény futott be az ország közjegyzőihez. Azért a közjegyzőkhöz, mert a hitelezők – nem a jelzáloghitelek kapcsán – a hivatalos személyektől kérhetik a követelés hatósági beszedésének megindításához szükséges dokumentum, az úgynevezett fizetési meghagyás kiállítását. A részadatok alapján úgy fest, hogy a lendület idén is kitart: az első öt hónap több mint kétszázezer új eljárást hozott, vagyis a pénzükre váró magánszemélyek és cégek most sem igen hezitálnak, ha adósaik nem fizettek időben.
– Arra lehet következtetni, hogy idén is túllépi az ötszázezret az ügyek száma – mondta kérdésünkre az országos kamara elnöke. Tóth Ádám az emelkedés lehetséges okairól szólva azzal kezdte: az idei eljárások nagyjából kétharmadát a közműcégek és a telekommunikációs társaságok kezdeményezték. Ez semmiképpen sem meglepő, az elmúlt években is a kifizetetlen rezsi- és telefonszámlák miatt vette kezdetét a legtöbb ügy. Ezek mellett bőven akadtak parkolási büntetések és bliccelések miatt indult procedúrák is.
– Sokan úgy vélik, hogy a parkolásért elvben nem szedhetnének díjat az autósoktól, mások pedig a tömegközlekedés színvonalát gondolják elégtelennek. Igaznak hitt álláspontjuk bizonyításáért pedig akár a bíróságig is hajlandóak elmenni – mondta Tóth Ádám. Az elnök külön kitért a cégek közötti elszámolási vitákra. A válság utáni időszakban tulajdonképpen eltűntek az efféle ügyek: a gazdasági szereplők kevés szerződést kötöttek, így nézeteltérés sem alakulhatott ki túl sokszor. Mára megváltozott a helyzet, gyakoribbak lettek a kifizetetlen munkák miatt indított eljárások. – Furcsa módon a pénzbehajtások számának emelkedése megfelelő gazdasági viszonyok között a fellendülés jele is lehet. Követelés ugyanis csak akkor van, ha a cégek és a magánszemélyek szerződéseket kötnek, megrendeléseket adnak és kötelezettségeket vállalnak. Az ügyletek számának emelkedése pedig szükségképpen magával hozza a szerződésszegések számának növekedését is – magyarázta a kamarai vezető.
Érdemes kiemelni az adatsor egy másik mutatóját is. Eszerint az elmúlt időszakban négy ügyből általában három a végrehajtók előtt kötött ki. Ehhez tudni kell, hogy miután a közjegyző kiállítja a fizetési meghagyást, az adós több megoldás közül választhat. Dönthet például úgy, hogy kiegyenlíti tartozását, ekkor a folyamat abbamarad. Általában annak sincs különösebb akadálya, hogy az érintett egyezséget kössön hitelezőjével, s részletekben vagy későbbi időpontban rója le az elmaradt összeget. Ezek mellett arra is van mód, hogy az adós bíróság elé vigye a tartozást. Ha azonban a jogorvoslathoz rendelkezésre álló időszak a hiányzó summa megérkezése, egyezségkötés vagy az ügyfél ellenkezése nélkül telik el, a hitelező ismét a közjegyzőhöz fordulhat.
A hivatalos személy ekkor állíthatja ki azt az iratot, amelynek alapján a végrehajtó elvonhatja az adós fizetésének egy részét, s akár vagyontárgyait, ingatlanját is elárvereztetheti.