Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) elismerését fejezte ki a magyar robusztus növekedési, a GDP-arányos költségvetési deficit és államadósság mutatóinak alakulásáról. Emellett a gazdaságpolitika sikerei között tesz említést az adósság szerkezetének változásáról, az alacsony inflációról, az adóbeszedés hatékonyságának növeléséről és a gazdaság kifehérítéséről – jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az IMF delegációja – a minden évben szokásos, a szervezet alapokmányában rögzített felülvizsgálata során – 2016. február 3–15. között tárgyalt Budapesten. Ahogy ez ilyenkor szokásos, felkeresték a kormányzati szerveket, a jegybankot, a kereskedelmi bankokat és az üzleti élet több szereplőjét is.
Varga elmondta: a szokásos felülvizsgálat most egyrészt olyan időpontban történt, amikor a konkrét múlt évi növekedési adatok birtokában lehetett tárgyalni, egyúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a 2017-es terveit is fel tudta vázolni az IMF szakértőinek. Varga szerint különösen elismerő a zárónyilatkozat tartalma egy olyan szervezettől, amely korábban meglehetősen kritikus volt a magyar gazdasági intézkedésekkel szemben. Az IMF jelentésében kockázatként megjegyzi, hogy változatlanul magas a magyar államadósság, illetve felhozza az állam kiterjedt szerepét a munkaerőpiacon a foglalkoztatási adatok javítása érdekében.
Az IMF olyan további reformokat sürget, amelyekkel a munkaerőpiacon a magánszektor juthat nagyobb szerephez. Olyan lépésekre is szükség lenne a washingtoni szakértők szerint, amelyek által erősödhet a magyar gazdaság ellenálló képessége a külpiaci hatásokkal szemben. Az IMF által felvázolt forgatókönyv szerint a mostani 76 százalékról 2021-re 70 százalékra csökkenhet a GDP-arányos államadósság, ami továbbra is veszélyforrást jelent.
Varga Mihály elmondása szerint a megfogalmazott javaslatok összhangban vannak a kormányzati célokkal, miszerint tovább kell javítani a versenyképességet. Hozzátette: az NGM jelenleg nem lát olyan külpiaci kockázatot, amely kirívó veszélyként jelentkezne. Magyarországnak nincs ráhatása például arra, hogy mi történik a kínai gazdaságban, ezzel együtt a piaci hangulat ingadozása esetén a kormánynak megvannak az eszközei arra, hogy biztosítsa a stabilitást. Ez igaz a forintárfolyamra is, amiről csakúgy, mint a Magyar Nemzeti Banknak, a gazdasági tárcának is annyi az álláspontja, hogy a stabilitás a fontos, magát az árfolyamot a piac diktálja, a kormány ezt fogadja el.
A miniszter a regionális versenyhelyzetről lapunk kérdésére elmondta: nem lehet Magyarország mindig éllovas, mint 2014-ben. – Jó lenne, de nem reális – fogalmazott. Az a lényeg, hogy a térségünk jól teljesít, amiből Magyarország is kiveszi a részét, és a 2015-ös 2,9 százalékos GDP-növekedéssel is sikerült meghaladni az uniós átlagot.
Idén valóban mérsékeltebb lehet a növekedés üteme, azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy mi volt a kiindulási pont. Ehhez képest az NGM már azon dolgozik, hogy akár már 2017-ben megvalósulhasson az egyensúlyi vagy „nullás” költségvetés, amit korábban Orbán Viktor miniszterelnök célként és elvárásként kitűzött. Varga Mihály szerint az IMF és további, korábban kritikus nemzetközi szervezetek kedvező jelentéseit hamarosan a hitelminősítőknek is követniük kell.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője lapunknak elmondta, az IMF tegnap közzétett jelentésnek aligha lesz túl nagy súlya az idei évre ütemezett felülvizsgálatokban, ettől függetlenül a felminősítésre számítani lehet.
Várakozásai szerint a Fitch Ratings lehet az első, amely javít Magyarország besorolásán májusban. Virovácz szerint elképzelhető, hogy rövid távon az IMF pozitív értékelése megmutatkozik akár az állampapírhozamokban, akár a forint árfolyamában, nagy, tartós elmozdulásra ugyanakkor nem kell számítani; azért sem, mert a befektetők Magyarországot már amúgy is meglehetősen stabil piacnak tartják.