Jelentősen megugrott az államháztartás központi alrendszerének hiánya az év végére, ez azonban, a gazdasági tárca közlése szerint, nem veszélyezteti a fegyelmezett hiánykezelést.
Az előzetes pénzforgalmi adatok alapján az államháztartás központi alrendszerének tavalyi hiánya 1973,9 milliárd forintot tett ki, ami meghaladja a GDP (bruttó hazai össztermék) öt százalékát.
Ezen belül a központi költségvetés 1904,2 milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 142,2 milliárd forint hiánnyal zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 72,5 milliárd forint többletet értek el. A múlt év utolsó hónapjában a központi alrendszer 334,9 milliárd forint hiányt mutatott.
Mint Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára tegnap elmondta, a tetemes hiány az EU számításában is fontos eredményszemléletű elszámolásban továbbra is mérsékelt. Bár a 2000 milliárd körüli hézag hatalmas, ez abból adódott, hogy a magyar állam megelőlegezte az uniós forrásokból pénzelt fejlesztéseket.
A jellegében ehhez hasonló tételeket is beszámító elszámolás alapján 2 százalék alatti lehet a 2017-es hiány, ami bőven elmarad az uniós 3 százalékos tűréshatártól. Az államtitkár kiemelte: ez amellett volt lehetséges, hogy az év folyamán életpályamodellre, bérjuttatásra és egyéb adókedvezményekre is költött a kormányzat.
Ez idén sincs másként, csökken például egyes élelmiszerek és szolgáltatások áfakulcsa. Mindezt úgy lehetett megvalósítani, hogy a gazdasági feltételek javulása mellett bővült a fogyasztás, emiatt az állam adóbevételei is megnőttek.
Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: mivel idén országgyűlési választások lesznek, célszerű lehet eltérni attól a gyakorlattól, hogy már tavaszra elkészüljön a következő év költségvetése.
Az államtitkár jelezte azt is, hogy 2017-ben is sikerült az államadósság hazai és nemzetközi előírásokban is elvárt csökkentése, még akkor is, ha a magyar kormány alulmarad az Eurostattal jelenleg is fennálló számítási vitában.
Ennek lényege, hogy az állami tulajdonú Eximbank kitettsége a kormányzati szektoron kívülre tartozik (a magyar álláspontnak megfelelően), vagy beszámítandó az összesített adósságba.
Banai szerint mindkét esetben csökken a ráta, előbbi esetében a GDP 72,4 százalékára a 2016 végi 73,9-ről, az Eximbankkal együtt a 76-ról 74,5 százalékra. A kérdés még nincs lezárva, az NGM várhatóan március végéig részletezi álláspontját a kérdésben.
Visszaesett az ipari termelés üteme
A várakozásoktól elmaradva, éves összevetésben 3,4 százalékkal bővült az ipari termelés novemberen – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez jelentős lassulást jelent az októberi 7,6 százalék után, egyben elmarad az elemzők 7 százalékot meghaladó átlagos várakozásától is. A megjelent kommentárok kiemelik, hogy a KSH első becslést közölt, viszont az eddig megszokott szerkezeti tényezők alapján vélhetően egy egyszeri, nagyobb autóipari kiesés okozhatta a visszaesést. Felmerült az is, hogy – hacsak a decemberi termelési adat nem bizonyul kiemelkedőnek – akár a 4 százalékot meghaladó éves növekedési cél is veszélybe kerülhet. Banai Péter Benő államtitkár kérdésünkre kijelentette: ettől nem kell tartani. Bár a végleges adatokat nem lehet tizedesjegy-pontosságúra megjósolni, az bizakodásra ad okot, hogy a részletes adatok feldolgozását követően a statisztikák rendre magasabb értéket mutatnak.