Videóüzenetben mondták el a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. egykori dolgozói, hogy milyen megaláztatásokkal kellett naponta szembesülniük a szír–svájci származású Bachar Najari többségi tulajdonos, valamint a gyár vezetősége miatt. Az egykori dolgozók nevüket is vállalták, sokan több mint húsz évet töltöttek a híres porcelángyárban.
Többek közt arról számoltak be, hogy folyamatosan megfigyelték őket, olyan helyekre szereltek fel kamerákat, hogy azokkal egyértelműen az alkalmazottakat tartották szemmel. Ennek megalapozására azzal vádolták a mindössze minimálbéren foglalkoztatott munkavállalókat, hogy rendszeresen lopnak az üzemből. A vádak miatt a dolgozókat sokszor a mosdóba sem engedték ki, emellett állításuk szerint rendszeresen átkutatták őket.
A munkakörülmények is elfogadhatatlanok voltak, beszámolójuk szerint telente nem volt fűtés, így mindössze plusz 4 fokban kellett végigdolgozniuk a napot. Az egykori dolgozók szerint a vezetőség rendszeresen vitt el értékesebb porcelánokat, ennek ellensúlyozására pedig a selejtből értékesítettek termékeket. A munkavállalók beszámolója alapján a termékek minősége már meg sem közelíti a méltán híres Zsolnay márkától elvártat. Eközben a vezetőség rendszeresen éreztette velük alárendeltségüket, többször elhangzott, hogy munkájukat akár egy óvódás is el tudná végezni.
Megkerestük Szabó Ivánt, a dolgozók, valamint a pécsi önkormányzat jogi képviselőjét, aki lapunkat arról tájékoztatta: a munkavállalók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálata során a hatóságoknak is beszámoltak a történtekről. Az adóhivatal költségvetési csalás, valamint hűtlen kezelés miatt nyomoz. A gyár munkaügyi pert indított a 115 egykori dolgozó ellen, szerintük ugyanis felmondásuk jogszerűtlen volt, az ügyben még nincs ítélet. Szintén feljelentette a Zsolnay Pécs városát, mivel szerintük jogszerűtlenül használják Zsolnay Vilmos nevét, akár a róla elnevezett kulturális negyednél, akár más intézményeknél. Itt nincs jogvita, mivel a Zsolnay család engedélyezte a névhasználatot.
Folyik egy korábbi ingatlanapportálással kapcsolatos nyomozás is, Pécs 300 milliós kártérítést követel, mivel az említett hajmáskéri ingatlan értéke meg sem közelíti azt az összeget, amekkora tőkejuttatásban megállapodott a gyár és az önkormányzat. Lapunk emellett úgy értesült, a gyár feljelentette a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t is, amely a gyár nyári fizetésképtelenségekor megkezdte a csődeljárást. Azt azonban lezárták, mivel a Zsolnay többségi tulajdonosa magánvagyozából rendezte a többmilliárdos tartozást. A Zsolnay korábban minden kritikát támadásnak minősített, szerintük le akarják járatni a gyárat annak érdekében, hogy az állam visszaszerezze.