Megjelent a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030, az állami turizmusirányítás célrendszerét és eszközrendszerét 2030-ig meghatározó alapdokumentumot a kormány honlapján tették közzé. Az előterjesztést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nyújtotta be, a stratégiában foglaltak megvalósulásának nyomon követése viszont az állami turizmusirányítás csúcsszerve, vagyis a Magyar Turisztikai Ügynökség feladata lesz.
A dokumentum szerint a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma országosan eléri az ötvenmilliót, a 2016-os 27,629 millió után. A kormány célja az, hogy Magyarország helyezése a turizmus versenyképességi világranglistáján (WEF-ranglista) a 2016-os 49. helyezéshez képest 2030-ban már a 30. legyen. Ekkorra a turizmus közvetett és közvetlen hozzájárulása a GDP-hez 16 százalékra nő, és 450 ezer embert fog foglalkoztatni. A 2030-ig szóló stratégiai elképzelések szerint alig több mint tíz év múlva a nemrégiben meghirdetett Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció keretében felújított szobák száma eléri a 30 ezret.
Az előterjesztés arról is szól, hogy a stratégia megvalósítása során a turisztikai ügynökség valamennyi érintett kérdésben komoly lépéseket tesz. Az első, nagyjából 2023-ig terjedő időszakban például jelentős állami szerepvállalással kritikus tömegű fejlesztések megvalósítását generálja az ágazatban, miközben felépíti a megújult turisztikai országmárkát és a kapcsolódó márkarendszert. Az állami szervezet emellett megteremti az ágazat tisztességes és versenyképes működésének keretfeltételeit, jelentős figyelmet fordítva a humánfeltételek fejlesztésére is.
Az állam feladata ezen a területen a turisztikai paradigmaváltás megalapozása, a főbb beavatkozási pontok azonosítása, a stratégiai célok kijelölése rövid, közép és hosszú távon, emellett szükséges, hogy a célok eléréséhez megfelelő eszközöket, forrást és intézményrendszert rendeljen – definiálja a nyilvános irat.
A stratégia aktualizálja, egyben azonosítja azokat a globális trendeket és kihívásokat, melyekre választ kell adni a mai és a jövőbeni magyarországi turizmusnak. Ezek közül kiemelik, hogy ebben a szektorban várhatóan jelentős növekedés lesz 2030-ig: az elkölthető jövedelem emelkedésével, illetve új térségek és csoportok turizmusba való bekapcsolódásával, továbbá a fogyasztói szokások változásával a turizmusban jelentős növekedési potenciál van.
Térségi átrendeződés is várható: míg Nyugat-Európa jelentősége küldőpiacként és fogadópiacként egyaránt csökken a következő 10-15 évben, addig a küldőpiacok körében felértékelődik Kína és Délkelet-Ázsia, a fogadópiacok esetén pedig növekszik a kereslet a korábban kevésbé keresett desztinációk, közöttük Közép-Európa országai iránt. További változásként figyelték meg a hónapok alatt összeállított, alapos szakmai elemzéseket igénylő turizmusfejlesztési stratégia kutatásai során, hogy az utazók egyre inkább egyedi, autentikus élményt, nem pedig terméket, szolgáltatást keresnek a piacon – ez egyes szolgáltatók számára hozhatja a megújulás szükségét.
A stratégia említést tesz a legnyilvánvalóbb piaci változásról is. Eszerint a megosztáson alapuló, úgynevezett sharing economy gazdaság gyors terjedése drasztikus átalakulást eredményezett például a szálláshely-szolgáltatás, illetve a személyszállítás terén, mely változásokat eddig csak korlátozottan volt képes követni a szabályozási környezet. A következő 10-15 éves távlatban a sharing economy várhatóan tovább terjed, új formái, üzleti modelljei pedig jelentős hatással lesznek a turizmus ágazatára is, így szükségessé válhat a terület szabályozása is.
Az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta, és szeptember 27-ig véleményezni lehet a strategia@mtu.gov.hu e-mail-címen.