Iránymutatást kapott tegnap a hazai bankrendszer, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke több fontos elvárást is ismertetett azokkal a termékekkel szemben, amelyeket a kis- és középvállalati igények kielégítése érdekében minden bizonnyal hamarosan piacra dobnak. Nagy Márton a Világgazdaság konferenciáján elmondta: a piacszabályozó a kifutó növekedési hitelprogram (nhp) befejezése után piaci alapú hitelezést akar, de több minőségi szempont érvényesülését várja a vállalati hitelezésben. Az MNB azt szeretné, hogy nagyobb időtávra, hosszabb elköteleződéssel is nyújtsanak a kis- és közepes vállalkozásoknak hiteleket a bankok, ne csak egy-két évre.
Fontos, hogy legyen a kínálatban rögzített kamatozású lehetőség, ezzel könnyebbé válik a cégek számára a tervezés. Egyúttal az is lényeges szempont, hogy ágazatilag is alaposabban átlássák a terepet a bankok, jusson pénz a nagyobb hiteligényű iparágaknak is. Az alelnök példaként említette, hogy az nhp hiteleinek a negyven százaléka a mezőgazdaságba ment, ahol amúgy nehéz forráshoz jutni. Nem szabad, hogy olyan állapot térjen vissza, amikor jelentős hiteligényű területeket figyelmen kívül hagynak a bankok.
Nagy Márton ismét elégedetlenségének adott hangot a jelzáloghitelek árazási gyakorlatát illetően. Kiemelte, hogy az MNB levágta az alapkamatot, majd a bankközi (bubor) kamatot is, az előbbi most 0,9, utóbbi 0,25 százalék. Noha a bankok is csökkentették az áraikat, de csak annyival, amennyivel a jegybank, saját maguktól viszont nem tettek semmit az árrésük megváltoztatásáért, az megmaradt a négy-öt százalékos szinteken. A jegybank a régiós 250-300 bázispontot (2,5-3 százalékot) tartaná elfogadhatónak. Szintén kiemelt cél, hogy összehasonlíthatóak legyenek a termékek, mivel ezzel lehet csak tényeleges árverseny a bankok között. Ehhez azonban az is kell, hogy a mostaninál könnyebben és olcsóbban lehessen bankot váltani.
Makrogazdasági szempontból az államadósság leépítésének további lehetőségeiről beszélt előadásában Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. Amellett, hogy a mostani, GDP-arányosan 74 százalék alatti szint után hamarosan elérhetjük a 70 százalékot, a költségvetés is sokat nyert az ÁKK által a lakossági és belső forrásokra támaszkodó finanszírozási stratégiájával. Jelezte azt is: az államadósságon belül 25 százalék alá csökkenhet a deviza részaránya, amire 1973 óta nem volt példa.
Ez az arány 2011-ben még 50 százalék volt. Barcza elmondta, jók a kilátások arra, hogy a jövőben megfeleződjön a jelenlegi kamatkiadás, ezzel újabb több száz milliárd forint maradhatna az államkasszában. Megjegyezte, hiába alacsonyak most már a magyar hozamok, a befektetőknek az önmagában érték, hogy kiszámítható a befektetésük, tudják, hogy szükség esetén mennyiért tudják azt pénzzé tenni. Barcza a lakossági piacon látott dinamika megmaradását várja, ennek megfelelően a hamarosan piacra kerülő kétéves futamidejű lakossági termék iránt is jelentős érdeklődést remél.
Egységes az MNB vezetése Nagy Márton határozottan cáfolta, hogy veszélyben lenne a jegybankban betöltött pozíciója. Mint kifejtette: a bejelentett feladatköri átalakítások, lemondása a tőzsde elnöki pozíciójáról, illetve a pénzügyi stabilitási terület leadása mind közösen eltervezett, a hatékonyabb működést elősegítő döntések voltak. Szerinte a piac felfújta a kérdéskört, ezért is történhetett, hogy a forint árfolyama is gyengült az esetleges menesztésének hírére. Nagy hangsúlyozta, szemben a hírekkel, Matolcsy György jegybankelnöknek töretlen iránta a bizalma.