A részletes adatok alapján 4,2 százalékkal nőtt éves összevetésben az idei első negyedévben a bruttó hazai termék; az első becslés még 4,1 százalékról szólt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes közlése szerint a növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és az ipar járultak hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 3,8, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelte: a magyar gazdaság mintegy kétszer gyorsabban bővült az uniós átlagnál, ha a következő negyedévekben is hasonló különbség lesz, akkor a felzárkózás a fejlettebb tagállamokhoz jelentősen gyorsul. Az adatok ismeretében a kormányzat változatlanul 4,1 százalékos éves bővüléssel számol 2017-re.
Arra számítani lehetett, hogy az ipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá leginkább a növekedéshez – kommentálta az adatbontást Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az ipar 1,6, a szolgáltatások pedig 1,7 százalékpontot tettek hozzá a növekedéshez, de az év elején fellendülő építőipar is segítette a bővülést.
Németh érdekességként megjegyezte, hogy meglepetésre a fogyasztás viszonylag gyengén szerepelt, a háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal, a háztartások fogyasztási kiadása pedig 3,5 százalékkal nőtt. – Mindez azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás a nettó reálbérek jelentős, több mint 8 százalékos növekedése ellenére visszafogottan járult hozzá a növekedéshez – magyarázta.
A beruházások több mint 28 százalékkal nőttek éves összevetésben, köszönhetően az állami szférában zajló, zömmel uniós forrásból megvalósuló nagyberuházásoknak, valamint a feldolgozóipari fejlesztéseknek, amelyek tovább bővítik hazánk exportkapacitásait. Ezzel pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jövőre ismét növekedjen Magyarország exportpiaci részesedése – írta értékelésében Virovácz Péter, az ING szakértője.
Szerinte a második negyedévben némi lassulásra lehet számítani, hiszen az első negyedév jó teljesítményében a tavalyi alacsony bázis is meghatározó szerepet játszott. Ezzel együtt ő is 3 százalékot meghaladó éves növekedési ütemmel számol; a piaci elemzők körében érzékelhető, hogy egyre több szakértő közelíti saját várakozásait a korábban még túl optimistának ítélt kormányzati előrejelzéshez.
Kisebb kellemetlen meglepetést is okozott a KSH, miután a tegnap megjelent áprilisi adatok alapján éves összevetésben 3 százalékkal visszaesett az ipari termelés a biztató év eleji számokat, valamint a rekordmagasságokban lévő vállalati bizalmi mutatókat követően. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint ezt döntően az igen erős bázis és naptárhatás okozta, mivel a húsvéti ünnepek miatt három munkanappal kevesebb volt idén áprilisban.
Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,5 százalékkal emelkedett egy év alatt, míg 0,8 százalékkal csökkent márciushoz képest. Suppan elmondta: a húsvét miatt Európa szerte megfigyelhető volt az ipari termelés visszaesése, illetve az európai autóeladások áprilisi csökkenése, aminek következtében a hazai járműgyártás is visszaesett áprilisban. Májusban feltehetően újabb lendületet kapott az ipari termelés, mivel az európai autóeladások is visszatértek a növekedési pályára. – Idén 6 százalékra gyorsulhat a növekedés, lényegesebb növekedésre 2018-ban számítunk, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások lépnek üzembe – mondta.