A vizsgált 5,5 ezer munkaadó 60 százalékánál tártak fel jogsértést a hatóságok – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának tegnap közzétett jelentéséből. A visszaélések között továbbra is sok a feketén foglalkoztatás, elsősorban a bejelentési kötelezettségüket mulasztják el a munkaadók. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban továbbra is az adminisztrációs hibára, a könyvelő mulasztására hivatkoznak, de a próbamunka és az első munkanap is a legjellemzőbb kifogások közé tartozik.
Kiemelten ellenőrzi a hatóság a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének végrehajtását is. Az eddig vizsgált esetek kisebb hányadában jelezték csak a munkavállalók, hogy nem fizetik ki számukra a magasabb összegű munkabért vagy megemelik ugyan a bért, de megszüntetik az eddigi kafetériajuttatásokat. A hatóság olyan esettel is találkozott, amikor a munkáltató tájékoztatta a dolgozókat a szakmai minimálbér miatti alapbéremelés szükségességéről, de közölte: ezt csak úgy hajlandó megtenni, hogy azt az összeget, amennyivel megnövelik a dolgozók alapbérét, elveszi a mozgóbérből, így a munkavállaló gyakorlatilag ugyanannyi pénzt kap. Az ilyen esetekben a hatóság nem tud intézkedni. Az elemzés kiemelte: a vártnál jóval kevesebb munkáltató követett el a minimálbér, valamint a garantált bérminimum megemelésével kapcsolatos szabálytalanságot.
A legtöbb jogsértést továbbra is az építőiparban, a kereskedelemben, valamint a turizmus-vendéglátás területén tárták fel a szakemberek. Az építőiparban a feketefoglalkoztatás a legtipikusabb szabálytalanság, a munkavállalói érintettség ezen a téren a legmarkánsabb, és emiatt született a legtöbb elmarasztalás. Emellett a munkaidővel kapcsolatos visszaélések a leggyakoribbak. A szükséges nyilvántartásokat sok cégnél nem vezetik, azok nincsenek a munkavégzés helyén, ami kis részben az ágazat sajátosságából adódó mobil munkavégzési helyekre vezethető vissza, más részről pedig a feketefoglalkoztatás következménye.
Kezdődik a diákmunkaszezon
A nyári szünet közeledtével egyre több diák vállal munkát. A munkaviszony létrejöttét – a munkaszerződés írásba foglalása mellett és legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – a diákok foglalkoztatásakor is be kell jelenteni az adóhatóságnak, ennek hiányában a foglalkoztatás feketének minősül. Meg vannak határozva a munkabérre vonatkozó szabályok is: az órabér havi, heti és napi foglalkoztatás esetén is el kell érje a 733 forintot óránként. Havi bér alkalmazásakor – 8 órás munkarendben – a bruttó összeg nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél, tehát 127 500 forintnál. A diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál pusztán azért, mert diákként dolgozik.