Szinte mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy Magyarországon meddig mehetnek feljebb az ingatlanárak. A Duna House megvizsgálta az egyes környező és nyugat-európai országok trendjeit, hogy esetükben milyen mértékű volt 2008 óta az áremelkedés, továbbá hogy a jelenlegi árak mellett mekkora hozamokkal lehet kalkulálni egy befektetés esetén.
Az árindex a legkisebb csökkenést Közép-Európában, Csehországban mutatta, 2008-hoz képest a legalacsonyabb indexértéket pedig Szlovéniában, ahol még a jelenlegi 83 pontos érték sem éri el a válság előtti szintet. Szlovéniához hasonlóan Horvátországban sem közelítette meg az index a kiindulási szintet. Szlovákia félúton helyezkedik el Csehország és Magyarország magas, valamint Szlovénia és Horvátország alacsony értékei közt.
A növekedés mértéke ugyan lényegesen elmarad a magyar értékektől, de a hazai növekedéssel egy időben a szlovákoknál is emelkedni kezdett az index, és ez néhány kisebb megingással a mai napig tart.
Csehországnál is magasabban jár az árnövekedés Németországban, amelynek 130-as értéke magasan kiemelkedik. Németország különlegesnek számít abban a tekintetben is, hogy 2008 után nemhogy csökkent volna az index értéke, hanem – néhány minimális megingástól eltekintve – folyamatosan emelkedett. Az Egyesült Királyság 2017. első negyedévi értékét a csehek már megelőzték, Magyarország pedig egyre közelebb kerül hozzá.
Látható tehát, hogy a szomszédos országokhoz képest hazánk már így is jelentős árnövekedést produkált – állapítja meg a Duna House. A szintén vizsgált fejlett nyugat-európai országok és főként Csehország drasztikus áremelkedése azonban arra enged következtetni, hogy Magyarországon is van még lehetőség további növekedésre. Annál is inkább, mert a vizsgálatba bevont országok közül a legjobb hozam Magyarországon érhető el, lényegesen megelőzve a többi országot. Ez Európa egészét tekintve az ötödik helyre elég. Így bár meredeken emelkednek az eladási árak, továbbra is jó befektetés hazánkban ingatlant vásárolni.
A vizsgálatba azonban nem vonták be az új építésű lakásokat, mivel azok nagymértékben befolyásolják az eredményeket – figyelmeztet az ingatlanelemző cég.
A magyarországi ingatlanpiac izmosodására utal, hogy a legnagyobb éves bővülést az Európai Unióban a magyar építőipari termelés érte el az idei hatodik hónapban. Az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint az euróövezetben 3,4 százalékkal, az EU-ban 3,6 százalékkal nőtt az építőipar termelése az idén júniusban 2016 júniusához képest. Májusban az euróövezeti építőipari termelés 2,7 százalékkal nőtt, az EU-ban pedig 3,1 százalékkal. Az euróövezet 19 tagállamának építőipari termelése júniusban 0,5 százalékkal csökkent az előző havihoz képest, a 28 tagállamban pedig 0,2 százalékkal. Májusban az euróövezetben 0,2 százalékkal, az EU-ban pedig 0,5 százalékkal mérséklődött az építőipar termelése az előző havihoz képest.
A legnagyobb havi csökkenést az építőipar termelésében Németországban regisztrálták júniusban, 1,0 százalékosat. Szlovéniában 12,1 százalékos volt a növekedés, Spanyolországban és Szlovákiában 2,2, Lengyelországban pedig 2,1 százalékos.
A legnagyobb éves növekedést Magyarországon regisztrálták júniusban, 27,2 százalékosat. Szlovéniában 21,2 százalékos, Svédországban 17,3 százalékos, Lengyelországban 13,4 százalékos volt a bővülés. Csökkenést Romániában és Szlovákiában mutattak ki, 6,3 és 0,5 százalékosat. A júniusi 27,2 százalékos növekedést megelőzően májusban 35,4 százalékkal nőtt a magyar építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest.
Az idei második negyedév építőipari termelése 28,4 százalékkal haladta meg a tavalyi második negyedévit, az első negyedévi pedig 24,6 százalékkal az előző évit.