– Akik most jönnek Európába, azok gazdasági bevándorlók vagy háborús menekültek?
– Háborús menekültek, akik gazdasági bevándorlók. Ha ugyanis valaki menekül, az örömmel letelepszik ott, ahol nem röpködnek golyók a feje felett. Az érkezők mégsem az uniós Görögországot vagy Magyarországot választják, netán maradnak Törökországban, hanem Németországot, Svédországot és más gazdag észak-európai államokat céloznak meg.
– Számos szervezet kimutatta, hogy a bevándorlásnak gazdaságélénkítő hatása van.
– Az alacsonyabb képzettségű munkaerő átlagbére a migránsok keltette munkaerőpiaci túlkínálat miatt csökken, emiatt nagyobb profitot ér el az adott vállalat. Vagyis a folyamat nyertesei a globális cégek. A társadalom döntő többsége azonban ennek elszenvedője. Az állítás úgy is csak részben igaz, ha a befogadás kontrollált, s az adott ország munkaerőpiaci igényeinek megfelelően zajlik. Huszonkét OECD-országban készített ökonometriai vizsgálat szerint, ha minden más tényező változatlansága mellett egy százalékkal nő a migránsok száma, akkor a GDP átlagosan 0,1 százalékponttal bővül. A helyzet azon országokban sem sokkal kedvezőbb, ahol jobban fel vannak készülve a migránsok integrálására.
– Németországban 600 ezer betöltetlen állás van.
– Angela Merkel német kancellár vélhetően ezért gondolkodik úgy, ezek betöltését unión kívülről érkező bevándorlókból oldják meg.
– Lehet sikeres ez a modell?
– Kicsi az esélye. A globális tapasztalatok szerint az mindig hatékonyabb, ha kiírnak üres állásokat, s arra hívnak külföldről szakembereket, munkás kezeket. Az angol Royal Economic Society készített egy kutatást arról, hogyan járultak hozzá az Európai Gazdasági Térségen belülről és azon kívülről érkezők a brit gazdasághoz 1995–2011 között. A belülről érkezők fejenként 2,6 millió forintnak megfelelő fontnyi többletet fizettek be a költségvetésbe, mint amennyit összességében kivettek onnan. A kívülről érkezők egyenlege viszont veszteséget mutat, ők fejenként kilencmillióval többet vettek ki a közkasszából, mint amennyit befizettek.
– Integrálhatók a migránsok?
– Egy korábbi OECD-tanulmány szerint akik munkavállalási szándékkal érkeznek az adott országba, azok munkavállalási rátája hat év alatt 70 százalékról 80-ra emelkedik, míg a menekültstátusúak 22-23 százalékos mutatója csupán 50 százalékra kúszik fel ennyi idő alatt. Ráadásul húsz év elteltével is megmarad nyolc százalékpontnyi különbség közöttük. Rengeteget kell költeni az oktatásukra, a nyelvi képzésükre, az integrálásukra. Az OECD 2008 előtti eseteket elemzett, amikor nagyságrendekkel kisebb volt a menedékkérők száma. A mostani helyzetet vizsgálva az Ifo német gazdaságkutató arra a következtetésre jut, hogy a beáramló migránsok tíz százalékát képes azonnal felszívni a német munkaerőpiac, a többiek képzésre szorulnak.
– Okozhat problémát a munkaadóknak a termelékenységben, a társadalomnak a mindennapokban, hogy a bevándorlók más munkakultúrájú országból érkeznek?
– Ebben a kérdésben a gazdag öbölmenti országokat kell megnézni: Ománban 88,5, az Egyesült Arab Emírségekben 99,5 százalék a külföldi munkavállalók aránya. Ezekben az államokban elsősorban nem arabokat alkalmaznak.
– Miért?
– Szaúd-Arábiába az Iszlám Állam terroristái az arab országokból érkező munkavállalókon keresztül szivárogtak be, ezért tartózkodnak az arab bevándorlástól, s preferálják az olyan emberek alkalmazását, akik távolról érkeznek és nem iszlám vallásúak, hisz ők nem szerveződnek, nem jelentenek kockázatot a társadalmukra nézve.
– Ez súlyos vád!
– Nem én mondom, hanem a szaúdiak. Lehet, hogy ez részükről általánosítás, de a nemzetbiztonsági kockázat miatt vélekednek így.
– A korlátlan méretű bevándorlás nem indíthat el kivándorlást az öreg kontinensről?
– Ennek van realitása, még ha ez nem is olyan mértékű lesz, mint a bevándorlásé.
– A minap a menekülthelyzet kezeléséhez szükséges források biztosítása érdekében a költségvetés módosítására kényszerült a kormány. Ha a folyamatok nem változnak, éves szinten mennyi lesz az illegális bevándorlás miatt keletkező pluszkiadás?
– A németek úgy számolnak, hogy tízmilliárd eurót költenek el az ott lévő menekültekre egy év alatt, ami a német GDP 0,3 százaléka. Ez Magyarország esetében százmilliárd forintos tételt jelentene. Ebből a pénzből meg lehetne duplázni az egészségügyi szakápolók bérét, vagy jelenlegi bérük másfélszeresét vihetnék haza az orvosok.
– Meglátása szerint mi lehet a megoldás a jelenlegi helyzetre?
– Az uniós határokat meg kell védeni, a menekültáradatot meg kell állítani. Az észak-iraki menekülttáborban az ENSZ forrásai kimerülőben vannak, az egy migránsra jutó támogatás 31 dollárról 10 dollárra csökkent, ami szintén hozzájárul a menekültek útra keléséhez. Ezeket a táborokat az EU-nak át kell vennie az ENSZ-től, amennyiben erre van mód. Segíteni kell azokat az országokat Szíria térségében, amelyek jelentős számú migránst tartanak el táboraikban. A német közszolgálati csatorna által megkérdezett észak-iraki tartományi vezető szerint tizedannyi pénzből, mint amennyit a németek egy bevándorlóra költenek, ott helyben olyan körülményeket lehetne teremteni, hogy garantáltan senki nem akarna elmenni. És ami az egyik legfontosabb, biztosítani kell a térségben a békét és a gazdaság újraindítását. De ehhez az Európai Unió önmagában kevés.