– A multinacionális élelmiszergyártók silányabb minőségű árut terítenek az unió keleti tagállamaiban, mint Ausztriában – lényegében erre jutottak a szlovák, majd nemrégiben a magyar hatóságok is, Csehországban pedig – élve a gyanúval – most fogtak hozzá a vizsgálatokhoz. Ön, mint a kereskedelem működését jól ismerő kamarai vezető mit gondol, mi mozgathatja a nagy nemzetközi cégeket?
– Az osztrák határ mellett élők már régóta tudják, hogy Ausztriában jobb minőségű árut forgalmaznak a boltok, mint a határ innenső felén. Az ott kapható mosóporból például elég egy kanál a tisztaságért, az idehaza megvehetőből sokszor kettő kell. A helyzet úgy áll, hogy a kelet-közép-európai országokban még mindig extraprofitra tehetnek szert a nagyobb vállalatok. A nyugatihoz képest többet lehet keresni a magyar, a cseh, a lengyel vagy a szlovák piacon, ide ugyanis elég a silányabb minőség, spórolni lehet az összetevőkkel, gondolják. Ha pedig valaki az okokat firtatja, elég, ha azt mondja a gyártó, hogy a parizer azért sósabb itt, mint az Ausztriában forgalmazott, mert a helyi fogyasztók így szeretik.
– Vajon az is meghúzódik az efféle üzletpolitika mögött, hogy az egyébként egyenlőséget hirdető unióban mégis csak vannak első- és másodrendű államok? Ugye nem a kétsebességes Európa mutatkozik meg így, hétköznapi formában, a tányéron?
– Nem áll messze a valóságtól, aki azt mondja: Nyugaton sokszor még most is másodrangúnak tartják ezt a térséget. Ez a felfogás pedig bizony szerepet játszhat abban, hogy a keleti tagállamoknak alacsonyabb minőség jár. De érdemes megfigyelni a különbséget egy nemzetközi áruházlánc nyugati és keleti, például osztrák és magyar üzlete között. Ha a boltok már megjelenésükben is eltérnek egymástól, akkor a minőségbeli különbségen nincs is mit csodálkozni.
– Van-e más választása a honi fogyasztóknak, mint hogy megszokja a kínált minőséget? Azt, amit neki szánnak?
– Hogyne volna! A magyar vásárló is határozhat úgy, hogy a minőséget keresi, s csak a jóért fizet. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az átlagosnak mondható hazai fogyasztó ma inkább ár-, semmint minőségérzékeny. Másképpen mondva, az ár sokszor mindennél előbbre való. S addig nem is tűnik el a silányabb portéka, amíg a vevők a kosarukba teszik. Persze a gondolat tovább folytatható: az emberek akkor döntenek inkább a jobb minőség mellett, ha ezt a pénztárcájuk is megengedi.
– Vagyis a lakossági szemlélet változásáig és a keresetek számottevő emelkedéséig jobban tesszük, ha megbarátkozunk azzal, hogy az Ausztriában kapható termékek lekörözik az itthon megvehetőket.
– Úgy fest, hogy amíg a vásárlók egészsége nincs veszélyben, érdemi jogi lépések kevésbé képzelhetők el. A kormányzati szervezeteknek ugyanakkor ellenőrzéseket kell végezniük: vizsgálniuk kell például, hogy az élelmiszerek nem veszélyeztetik-e a fogyasztókat, az árucikkek szállítása, tárolása megfelel-e az előírásoknak. Arról ugyanis az állam nem mondhat le, hogy szoros felügyelet alatt tartsa az élelmiszeripar valamennyi szereplőjét, legyenek azok hazai vagy külföldi vállalatok.
Silányabb árukat hoznak ide a multik
A hazai hatósági vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a multinacionális élelmiszergyártók eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjait – tudta meg a Magyar Idők. Ezzel kapcsolatban Lázár János előrevetítette, hogy kiemelten kell foglalkoznia a kormánynak azzal, hogy a multinacionális élelmiszergyártók a nyugat-európainál gyengébb minőségű termékeket árulnak Magyarországon.
Elutasítják a vádakat a magyarországi gyártók
Mélységesen megalázónak, felháborítónak és tűrhetetlennek minősítette Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Nébih márkavizsgálati eredményeit a magyar boltokban árusított silány minőségű külföldi élelmiszerekről. A magyarországi gyártók ugyanakkor elutasították a vádakat.
Lenézett magyar fogyasztók
Valami bűzlik egyes nyugati multinacionális cégeknél. Erről tanúskodnak az élelmiszerbotrány fejleményei is, amelyeknek során egyre világosabb, hogy a közép-európai országok lakosságát másodrendű vásárlóknak tekintik – írja cikkében Megyeri Dávid.
Száz terméket érintő élelmiszer-ellenőrzés jön
A legtöbb élelmiszeripari ágazatban előfordul, hogy valamelyik európai uniós országból – sokszor túltermelés miatt – Magyarországon landol a silányabb minőségű áru. A Magyar Idők által megkérdezett ágazati szereplők ennek okaként elsősorban a hazai vásárlók árérzékenységét emelték ki, de a piacvédelem és a szabályozás terén is van tennivaló. A Földművelésügyi Minisztérium további vizsgálatot ígért.
Átvilágíthatják a multik működését
A miniszteri biztos szerint meg kell vizsgálni az importtermékeket legnagyobb mennyiségben értékesítő multinacionális áruházláncok működését, Csehország agrárminisztere szerint pedig az egész a térség Európa szemétlerakata, ami ellen közös fellépésre van szükség.
Brüsszel nem lép fel a gyártók ellen
Arra viszont jelenleg nincs lehetőség, hogy az Európai Unió fellépjen a nagy élelmiszergyártók gyakorlata ellen, amely szerint egyes tagállamokban azonos márkanév alatt különböző minőségű termékeket forgalmaznak – nyilatkozta lapunknak az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos. A magyar kormány és régiós partnerei ugyanakkor azt várják az Európai Bizottságtól, hogy a ma még erkölcsi kérdésként kezelt ügyben találjanak megfelelő jogi választ a brüsszeli bürokraták.