Februárban is többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, a januári 123,4 milliárdot követően múlt hónapban 57 milliárd forintos plusz volt az egyenleg – mondta kedden újságíróknak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A központi költségvetés 144,2 milliárd forintos, illetve az elkülönített állami pénzalapok 48,4 milliárd forintos többletet, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 12,2 milliárd forintos hiányt mutattak. Ezzel az év első két hónapjában összesen 180,4 milliárd forintos többlete volt az államháztartásnak, ez a gazdasági tárca tájékoztatása szerint az elmúlt több mint másfél évtized legkedvezőbb egyenlegének számít.
Varga külön kiemelte a bevételek folyamatos növekedését, ezen belül is különösen az általános forgalmi adóból és a személyi jövedelemadóból származó bevételeket. Ennek okaként a tárca vezetője főként az eddig meghozott gazdaságfehérítő intézkedések hatását jelölte meg. Megjegyezte: várható volt, hogy ezeknek az intézkedéseknek lassan, elnyújtva érződik majd a hatásuk, hiszen egy korábban feketéző vállalat vélhetőleg nem lép egyből törvényes útra, mivel azzal önmagában gyanút keltene. Sokkal valószínűbb, hogy az ilyen vállalatok előbb kiszürkülnek, és csak utána lehet teljes törvénykövetésről beszélni.
Olyan tényezőket, amelyek különösebb aggodalomra adnának okot, jelenleg nem lát a gazdasági kormányzat, Varga Mihály szerint a március fontos lesz, így az előrejelzésekkel is óvatosan kell egyelőre bánni. Ebben a hónapban érződik majd először, hogy az év elején változtak az áfa-visszatérítés szabályai, a módosított határidők miatt az év harmadik hónapjára esik egy nagyobb tétel állami kifizetés. Ennek megfelelően a miniszter jelenlegi előrejelzése szerint az év első két hónapjával szemben a mostani hiányos lesz. Megjegyezte, hogy a tavaly év végén kötött bérmegállapodás már most érezteti hatását, mivel a januári fizetések alapján többet költhettek a háztartások a fogyasztásra. Ezt támasztja alá, hogy több alapvető élelmiszer és egyes szolgáltatások áfatartalmának csökkentése sem hatott kedvezőtlenül a költségvetési bevételekre. A nemzetgazdasági tárca várakozásai szerint a 2017-re vonatkozó uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél reális és biztonsággal teljesíthető.
Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, ismeri azokat az elképzeléseket – akár a munkáltatók, akár a munkavállalói érdekképviseletek részéről –, amelyek alapján a tavaly novemberi megállapodást már idén felül kellene vizsgálni és további kedvezményeket bevezetni. Meglátása szerint ez most még messze nem időszerű, elvégre még csak pár hónap telt el, és még egyáltalán nincs elegendő elérhető információ, amelynek alapján egy ilyen döntést meg lehetne hozni. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is kész arra, hogy az érintett felekkel egyeztessen a kérdésben.
A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte: a kormányzat jelenleg elsősorban a nemzetközi, vagyis a hazai gazdaságpolitika hatáskörén kívül eső tényezőkben lát kockázatokat. Ilyen elsősorban az Egyesült Államokban akár már ebben a hónapban esetlegesen elinduló kamatemelések sora, amelyek pénzt csábíthatnak el többek között Magyarországról is, ezzel növelve a hozamokat. Varga Mihály épp ezért kiemelten fontosnak minősítette, hogy azzal együtt, hogy alapértelmezésben nem tervezi a kormányzat devizakötvény kibocsátását, nem zárkózik el kategorikusan a lehetőségtől. Hozzátette: amennyiben a külső körülmények úgy hozzák, könnyen lehet, hogy ez lesz a legkedvezőbb finanszírozási forma. Egyúttal ismételten rosszallását fejezte ki, amiért a Magyar Nemzeti Bank részéről újból elhangzott tegnap az a javaslat, hogy semmiképp ne legyen devizában további eladósodás, mivel a finanszírozás forintból is megvalósítható. A miniszter hangsúlyozta, ennek a kérdésnek megvan a meghatározott felelősségi köre.