Az államtitkár kiemelte: a jövőben is a minőségre kell helyezni a hangsúlyt, mivel a hazai borexport az összes kiviteli termékhez mérten még elhanyagolható. Bár jelenleg 20 százalékkal több termékünk kerül a külpiacokra, mint Ausztriának, nyugati szomszédaink közel 2,5-szer drágábban értékesítik boraikat, mint mi. Mindez elsősorban a sikeres osztrák márkaépítésnek köszönhető, amely követendő példa, ezt viszont csak a minőségi italok értékesítésével lehet elérni. Az államtitkár szerint a jövőben a márkaépítésre kell helyezni a hangsúlyt.
A KKM, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium évente összesen 100 millió forintot költ borokra, közösen elfogadott stratégia mentén. A most kiválasztott 23 fajta bort 140 külképviseleten kínálja hazánk. A válogatásba került italokat vakkóstolással választották ki, amelyet tizenkét nemzetközi hírnevű borász végzett. A kiválasztott borok között a tokaji, a villányi, az egri vagy a szekszárdi neves borvidékek mellett találunk italokat az etyek-budai térségből, valamint a Balaton környékéről is. A válogatásba egy határon túli borászat itala is bekerült, a Szerémségből. Mészáros Gabriella, a zsűri elnöke szerint az egyes kategóriákban és a technológiában is látványos és jelentős javulás következett be az elmúlt öt évben.
Tavaly rendkívül jó évet zárt a borágazat, a Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint az ágazat kibocsátása 40 százalékkal, 73 milliárd forintra nőtt. A szőlőtermés mennyisége 26 százalékkal, az árak 10 százalékkal emelkedtek, a bortermelés pedig 3 millió hektoliter körül alakult. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az év első negyedében 4 milliárd forint értékben exportáltunk több mint 122 ezer hektoliter bort, ez mennyiségben 18, értékben pedig 14 százalékos visszaesésnek felel meg az egy évvel korábbi szinthez képest.