– Döbbenten állunk az unió döntése előtt, és megint azzal szembesülünk, hogy a brüsszeli bürokraták fordítva ülnek a lovon. Ahelyett, hogy az adóelkerülés elleni lépéseket támogatnák a tagországokban, illetve az adófizetést erősítenék, továbbá az állampolgárok érdekeit védenék, megint egyértelműen a multik oldalára állnak azzal, hogy gyakorlatilag Magyarországra akarják kényszeríteni a szabályozás visszavonását – jelentette ki a Magyar Időknek a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa.
Szatmáry Kristóf annak kapcsán mondta ezt, hogy a kormányhoz a napokban hivatalos értesítés érkezett: a veszteségesen működő, napi fogyasztási cikket forgalmazó cégekkel kapcsolatos törvény ellen 2016 februárjában indult kötelezettségszegési eljárást Brüsszel a második szakaszába léptette.
Vázolta: a csatolt vélemény úgy szól, hogy az Európai Bizottság szerint a két évig veszteséges kiskereskedelmi vállalkozások működésének letiltása ellentétes a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, illetve a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós joggal, és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal.
Brüsszel szerint a cégeknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni kívánnak a magyarországi piacon. Noha a vállalati jelentések ennek ellenkezőjéről szólnak, az idén ugyanis valamennyi itt lévő cég beruházásokra készül, az unió bürokratáinak indoklása szerint a tartós veszteség tiltása akadályozhatja a befektetési szándékot, ami a versenyképesség romlásával járhat és magasabb fogyasztói árakat eredményezhet.
– Több tárgyalást folytattunk az eljárás részeként; jeleztük Brüsszelnek, hogy ha az adóelkerülés visszaszorítására irányuló célok mentén a tiltás helyett vannak más megoldások, arra nyitott a magyar kormány. Arról nem akarnak hallani, hogy bárkit bezárással fenyegetünk – mondta Szatmáry Kristóf. A magyar fél is fölvázolt több alternatív javaslatot a tevékenység tiltásának kiváltására, például bezárás helyett a veszteséges céghez vagyonfelügyelő kirendelését írták volna elő, akinek az ellenjegyzése szükséges a további működéshez.
– Az alapálláspontunk továbbra is az, hogy a szabályozás hatékony, és eredményeket is hozott, ezt a multiláncok által az előző üzleti évekről közzétett nyilvános mérlegadatok is bizonyítják. Azok a cégek, amelyek a bevallásaikban korábban papíron halmozták a veszteségeket, miközben a külföldi anyavállalatnak jelentős kifizetések történtek, legutóbb, a tiltás megvalósulása előtti évben pozitív eredményekről számoltak be – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.
Kijelentette: tovább kívánják vívni a harcot, Magyarországnak két hónapon belül kell reagálnia az uniós levélre, azonban várhatóan bíróság elé kerül az ügy. – Nem lehet az adóelkerülés oldalára állni, ezt a kormány semmilyen területen nem támogatja. A multik érdekeit védő erőfitogtatásra nem vagyunk vevők, az elveinkből pedig nem engedünk – közölte.