A mostani uniós pályázati ciklusban eddig megközelítőleg 144 ezren pályáztak a forrásokra Magyarországon, mintegy 11 687 milliárd forint értékben – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség.
A legtöbben, közel százezren a Vidékfejlesztési program keretéből igényeltek fejlesztési támogatást. Ez érthető, mivel az élelmiszeriparban, a kertészeti ágazatokban és az állattenyésztésben egyaránt jelentős fejlesztésekre van szükség annak érdekében, hogy a hazai cégek felzárkózzanak versenytársaikhoz.
Ezeken a területeken évtizedek óta nem tudtak nagyobb beruházásokat megvalósítani az ágazati szereplők. A pályázatok elbírálása is jelentősen felpörgött az elmúlt három hónapban, május óta több mint 1107 milliárd forinttal nőtt a megítélt összeg.
A Miniszterelnökség a Magyar Idők érdeklődésére felidézte: a kormány kiemelt célja a gazdaságfejlesztés, ezen a területen kiemelkedő mértékű volt az előrehaladás mind a pályázatok benyújtásában, mind a kérelmek elbírálásban: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (GINOP) 246 milliárd forinttal emelkedett a megítélt támogatások összege.
A GINOP az a program, amelyből a kis- és középvállalkozások is jelentősen profitálnak, versenyképességi, valamint fejlesztési beruházásaikhoz az uniós források jelentősen hozzájárulnak. Azért is fontos a kis- és közepes vállalkozói (kkv) szektor támogatása a kohéziós forrásokból, mert a piaci hitelkonstrukciókat nehezen tudják igénybe venni, ráadásul a legtöbb kis cég nem termel exportra.
A nyertes pályázatok után járó kifizetések is jelentősen megemelkedtek, három hónap alatt 801 milliárd forint érkezett a szereplőkhöz.
A pályázatokkal kapcsolatban a tárca kiemelte: a kérelmek egyértelműen igazolják, hogy a kormányzati cél, amely szerint az uniós forráskeret 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, ami találkozik a pályázók igényeivel, mivel a GINOP-ban regisztrálták az eddig beérkezett támogatói kérelmek nagy részét.
A nyolc legnépszerűbb kiírásból hét gazdaságfejlesztési, amelyre közel 13 500 pályázat érkezett. Emellett fontos megjegyezni, hogy 498 milliárd forinttal nőtt a két, gazdaságélénkítés szempontjából legfontosabb operatív programban (GINOP, TOP) leszerződött támogatás mértéke is.
Az előző ciklushoz képest a jelenlegi pénzügyi időszakban időarányosan magasabb a felhívások százalékos aránya: augusztus végéig a rendelkezésre álló keret keret 105 százaléka lett meghirdetve, míg 2007–2013 között csupán a keret 90 százalékát érhették el a cégek.
Regionális összevetésben is élen járunk, a visegrádi országok közül eddig Magyarország hirdette meg egyedül teljes egészében a felhasználható keretet, és egyedül nálunk jelentkezik túligénylés a pályázóktól. Míg a teljes felhasználható keret 33 százalékát már kifizettük a nyerteseknek, addig a környező országokban ez az arány jóval 10 százalék alatt van.
Összesen 9377 milliárd forintot nyújt hazánknak az Európai Unió a 2014–2020-as pénzügyi ciklusban. Ebből a keretből 6700 milliárd forintot már odaítéltek a nyerteseknek, és mintegy 3000 milliárdot folyósítottak is. Összesen 80 234 fejlesztés esetében már kifizetésre is sor került.
Korábban lapunk arról számolt be: a kormány teljesítette korábban kitűzött célját azzal, hogy március végéig az összes pályázatot kiírták. A tervek szerint a következő esztendőben az egész rendelkezésre álló keretet odaítélnék. Ezzel a szereplőknek a 2019 és a 2022-es pénzügyi zárás között lehetőségük lenne megvalósítaniuk beruházásaikat.