Májusban 6,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben kilenc százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Az adatok megegyeznek a statisztikai hivatal első becslésével. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer-jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene májusban 4,7, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,6 százalékkal nőtt. A vizsgált időszakban 14 százalékkal több cipőt és ruhát is vásároltunk, mint egy évvel korábban, miközben a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben is 6,6 százalékkal több pénzt hagytunk.
A bútorok, műszaki cikkek esetében 6,4 százalékkal, a könyv, számítástechnika, egyéb iparcikkek csoportjában pedig 3 százalékkal emelkedett az eladások száma. Úgy tűnik, a keresetek emelkedésével az emberek elkezdenek leszokni a használt cikkek vásárlásáról is. E szegmensben 5,8 százalékos visszaesést mutatott ki a KSH. Az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 18 százalékkal emelkedett. Májusban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 782 milliárd forint volt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások hálózatában realizálódott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint az év egészében fennmaradhat a kiskereskedelem forgalmának közel három éve tartó bővülése, még úgy is, hogy erős a lakosság megtakarítási hajlandósága. Ezzel párhuzamosan a háztartások fogyasztásának növekedése is tovább nőhet, amelynek hátterében a közlemény szerint több tényező áll: a kedvező munkaerőpiaci folyamatokkal összhangban tovább javul a családok jövedelmi helyzete, az alacsony inflációs környezet növeli a bérek reálértékét, valamint a kormányzat intézkedései is támogatják a fogyasztás élénkülését.