Az autóhitelek és a személyi kölcsönök forintosításával lényegében megszűntek idehaza a devizahitelek – a nemzetgazdasági tárcánál ebben látják a parlament újabb átváltást elrendelő múlt heti döntésének legfontosabb mozzanatát. A minisztériumnál megjegyezték: ahhoz, hogy a lakosság megszabadulhasson az utóbbi évtizedek egyik legfojtogatóbb anyagi béklyójától, az ország ötévnyi megfeszített munkájára volt szükség.
A devizahitelezés tulajdonképpeni felszámolásának jelentősége számos adattal bemutatható. Felidézhető például, hogy a kétezres évek közepén milyen gyorsan növekedett idehaza a jelzálogalapú devizahitelek állománya.
Eleinte, 2006-ban még nagyjából 1600 milliárd forintot tett ki az efféle tartozások együttes nagysága a bankszektorban, az érték 2007-ben 2700 milliárd forintra szökött, a kormányváltás előtti évben pedig már meghaladta az 5000 milliárd forintot. A devizahitelek megszüntetése a hatalmas értékek mellett a konstrukció jogi, közgazdasági részleteinek tisztázatlansága miatt sem mehetett egyik napról a másikra.
Gátat vetettek az árfolyamnak
A külföldi pénznemben nyilvántartott hitelek kivezetése kapcsán a törvényhozás több döntést is meghozott az utóbbi években. Ezek egyike nyomán nyílt meg a végtörlesztés lehetősége: 2011 szeptembere és 2012 februárja között a hitelfelvevők kedvezményes árfolyamon fizethették vissza devizaalapú jelzáloghitelüket. A határidő végéig nagyjából 170 ezer adós szabadult meg így anyagi kötöttségétől, az érintettek majdnem ezermilliárd forintot fizettek vissza a bankoknak – mutattak rá a tárcánál, kiemelve, hogy az érintett ügyfelek összesen 370 milliárd forint árfolyamnyereségre tettek szert; az átlagos végtörlesztő kétmilliós kedvezményhez juthatott.
Nem mindenkinek volt ugyanakkor módja arra, hogy egy lépésben megszabaduljon devizatartozásától, számukra az árfolyamgát jelenthetett akkoriban megoldást. A módszer úgy nyújtott védelmet a csatlakozóknak, hogy az árfolyamok rögzítésével átmenetileg, öt évig megkímélte az érintetteket a piaci változásoktól. E lépés is sokakon segített – legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy az árfolyamgátba több mint 170 ezren léptek be, a csoport tagjai pedig együttesen ötvenmilliárd forintnyi kamat megfizetésétől mentesültek. Egy-egy hitelfelvevő átlagosan majdnem háromszázezer forint kedvezményben részesülhetett.
Tisztázni kellett a körülményeket
A hitelhelyzet végérvényes rendezéséhez csak a devizakölcsön legfontosabb jellemzőinek tisztázása után kezdhettek hozzá a döntéshozók.
A kormány munkáját ez ügyben a magyar igazságszolgáltatás több fontos ítélete, az Alkotmánybíróság lényegbevágó alaptörvény-értelmezése és az unió luxembourgi székhelyű bíróságának állásfoglalása is segítette. A hazai és a külföldi testületek döntései nyomán válhatott egyértelművé az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés alkalmazásának jogi megítélése. Az Országgyűlés – ezek után – tavaly kötelezte a bankokat arra, hogy számoljanak el ügyfeleikkel, és a tisztességtelen szerződési pontok korábbi alkalmazása miatt visszajáró összegeket fizessék ki a hitelfelvevőknek. A kétes megoldások miatt a pénzügyi rendszer nagyjából ezermilliárd forintot volt köteles visszajuttatni az adósoknak.
Hogy mindez mit is jelenthetett a gyakorlatban, azt példákkal mutatta be a szaktárca. Az az adós, aki 2005 nyarán tízmillió forintnak megfelelő svájcifrank-alapú lakáshitelt vett fel, az elszámolás során csaknem négymillió forint visszatérítésre számíthat. Törlesztési kötelezettsége eközben 130 ezer forintról 85 ezer forintra csökkent, a mérséklődés 35 százalékos lehetett. Aki 2007 júliusában írta alá szintén tízmilliós lakáshitel-szerződését, 3,2 millió forint visszatérítésére volt jogosult, miközben havi részlete 143 ezer forintról 105 ezer forintra módosult.
Az utolsó lépések
Az idei esztendő elejére vált lehetővé a devizahitelek kivezetése, végleges eltüntetése – közölte a szakminisztérium. Az első – kétségkívül legnagyobb – feladatot a jelzáloghitelek ügyének rendezése adta, hiszen nagyjából 3600 milliárd forintnyi adósság kérdésben kellett a megnyugtató megoldást kialakítani. A hitelek átváltása félmillió család otthonát védte meg, az érintetteknek a jövőben nem kell tartaniuk a piac szeszélyeitől, az árfolyamok ingadozásától. – Világossá vált az is – tették hozzá a tárcánál –, hogy az autóhitelek és a személyi kölcsönök ügyében is meg kell tenni a megfelelő lépést, az Országgyűlés ezért döntött az elmúlt héten e tartozások rendezéséről.
Az újabb forintosítás 229 ezer élő szerződést érint, ezek a megállapodások 305 milliárd forintról szólnak. A szabályok ugyanakkor kiterjednek egyes már felmondott vagy megszűnt szerződésekre is: a forintosítást 260 milliárd forintnyi nem élő személyi kölcsönnél és további 255 milliárdnyi lezárt autóhitelnél is elvégzik majd. Az előttünk álló folyamat érintettjei 31 milliárd forintot spórolnak meg, az ügyfelek kamatkötelezettségei további 3-4 milliárd forinttal enyhülhetnek.
A minisztériumban összegzésképpen azt közölték: bár sokak számára tűnhetett hosszúnak az elmúlt öt esztendő, a devizahitelek kivezetésében hazánk élen jár a régióban. Az intézkedések meghozatalakor ráadásul nagyfokú körültekintésre volt szükség, hiszen a külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök egyszerre jelentettek veszélyt a lakosság anyagi, szociális helyzetére, az államkasszára és a hazai bankrendszerre. A szaktárca szerint azonban a veszély elmúlt, a devizaalapú hitelek eltörlése pedig egyszerre segítheti a társadalom boldogulását és a gazdaság növekedését.
Végtörlesztés: A lehetőséggel 170 ezer ügyfél élt, az érintettek 370 milliárd forint könnyebbséghez jutottak.
Árfolyamgát: A megoldáshoz nagyjából 170 ezren csatlakoztak, a csoport 50 milliárd forintnyi kamat megfizetésétől mentesült.
Elszámolás: A tisztességtelen pontok alkalmazása miatt 1,3 millió ügyfélnek járt vissza körülbelül 1000 milliárd forint.
Forintosítás: A különféle hitelek átváltása 6-700 ezer adós helyzetén javít.