Magyar kezdeményezésre tárgyalnak a mézről, a méhészetek és a méhészek helyzetéről az Európai Unióban – közölte sajtótájékoztatón a Fidesz európai parlamenti képviselője, az ágazat helyzetével foglalkozó Mézjelentés előterjesztője vasárnap Budapesten. Erdős Norbert tájékoztatása szerint az Európai Parlament (EP) szakbizottságai megvitatják a Mézjelentés: a méhészeti ágazat jövőképe című előterjesztést. A jelentés várhatóan novemberben kerül majd az agrárbizottság elé, a szavazás a tervek szerint a hónap második felében lesz.
Magyarország számára a téma azért fontos, mert az EU-ban a harmadik legnagyobb méztermelő, emellett az unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a méhészeknek. Az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását – magyarázta az EP-képviselő.
Hozzátette: az unió méztermelése csak a belső fogyasztás 60 százalékát fedezi. A fennmaradó hányad az import, amelynek 50 százaléka Kínából származik. A 450 ezer tonnás kínai méztermelés 20 százaléka pedig nem nevezhető méznek, mert hamisítvány. A mézhamisítás sok gondot okoz az EU-tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak. A Mézjelentés ezért javasolja a mézimport eddiginél szigorúbb ellenőrzését az unió külső határain. Továbbá kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mert az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok – vagy a cukorszirup „eltüntetését”.
Az ágazat évente mintegy 36 millió euró (10-11 milliárd forint) támogatást kap az unió pénzügyi forrásaiból. A jelentésben foglalt javaslat szerint ezt a korábbi szintre, azaz 47 millió euróra (mintegy 14-15 milliárd forintra) kellene emelni.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az MTI kérdésére elmondta: Magyarországon a méhészek száma mintegy 20 ezer, a méhcsaládoké pedig mintegy 1,2 millió. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál – döntő hányadát az Európai Unió országaiba –, belföldön 7-8 ezer tonna méz fogy évente, ami jóval több lehetne – jegyezte meg. Hozzátette: a méhészeti termékek a magyar állattenyésztés bruttó árbevételének 2 százalékát adják. A magyar méhészeti ágazat támogatása évi mintegy 1,5 milliárd forint, ennek fele az unió büdzséjéből származik.
Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt: 2010 óta a méhcsaládok száma jelentősen nőtt, akkor 600 ezer volt. Az ágazat a jelzett időponttól mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott, aminek a fele uniós forrás volt. A méhészek, az egyéni vállalkozók és az őstermelők az agrár Széchenyi-kártyával kedvezményes hitelhez juthatnak. Emellett a mézes reggeli kampányban 2014 óta már az óvodások körében is népszerűsítik a mézfogyasztást. Így évente több mint százezer gyerek ismerkedhet meg a kiváló minőségű magyar mézzel – mondta a miniszterelnöki megbízott.