Új divatközpont? Kelet-Európa! – címmel jelent meg címlapsztori nemrég a The New York Times internetes kiadványában, amelynek borítóképén Áron Eszter magyar divattervező látható budapesti szalonjában. A cikk több kelet-közép-európai ország – hazánk mellett Lengyelország, Grúzia és Románia – sikeres fiatal dizájnvállalkozóit mutatja be, azt sejtetve, hogy ebben a térségben ezen a területen is új minőség van kialakulóban.
A cikkben Magda Butrym varsói divatdizájner, a bukaresti cipőtervező, Alexandru Adam, valamint a tbiliszi Demna Gvasalia és több társa mellett Áron Eszter divattervező és közgazdász szerepel. A magyar vállalkozó 2012-ben alapította az Áeron márkát három barátjával, Vekkel Lászlóval, Mártényi Zitával és Porkoláb Gergővel. Az alapítók filozófiája az volt, hogy az Áeron olyan márka legyen, amelyről a vásárlóknak világszerte Magyarország jusson az eszükbe, úgy mint ahogy az Acnéról Svédország.
Az Áeron jelentős üzleti sikereket ért el, 2013 óta minden évben megduplázódott az értékesítésük, ám a növekedés többsége egy váratlan régióból, Ázsiából származik. Japánban az Áeront az Isetan nagyáruházban, a Tomorrowland divatláncban, valamint a dél-koreai, kínai és hongkongi üzletekben kínálják.
Áron Eszter korábban elmondta, hogy egy-egy mintakollekció általában fix számú, hetven modellből áll, ezeket vonultatják fel a világ nagy divatbemutatóin. Egy tervező akkor tudja a maximumot kihozni magából, ha az ideje nagy részét a tervezéssel tudja tölteni, az alkotásra koncentrál. Tartalmas, átütő sikereket nem lehet egyedül elérni, csapat kell, amelynek tagjai a maguk területén nemcsak profik, hanem csapatjátékosok is.
Az Áeron sikersztorija is alátámasztja, hogy aktívan érdemes keresni az ígéretes hazai tervezőcsapatokat – mondta lapunk kérdésére Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. Számos olyan divatcég indult el az elmúlt években vagy van épp alakulóban, amelyek néhány év múlva kiemelkedő bevételre és komoly nemzetközi sikerekre tudják fordítani a bennük rejlő potenciált. Örömteli, hogy a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) immár 22 milliárd forintos tőkekerettel folytathatja befektetői tevékenységét, ugyanis így lehetőség nyílik a magyar divat- és dizájnipar további támogatására.
A hazai kreatívipar az utóbbi néhány év egyik legdinamikusabban fejlődő területe, a kreatívszektorok által megtermelt javak összességének növekedése többszörösen meghaladja a folyamatosan növekvő hazai GDP mértékét – ismertette Rákossy Balázs. Bár a kreatívipari cégek legnagyobb része még mindig csak a hazai piacra termel, jó hír, hogy exporttevékenységük folyamatosan bővül. A szektor növekedésének motorját mindenképpen azok a vállalkozások fogják alkotni, amelyek a helyi igények kiszolgálásán túl a globális piacon is megállják a helyüket.
Az SZTA avégett jött létre, hogy kisebbségi tulajdonostársként a növekedési potenciállal rendelkező hazai kis- és középvállalkozásoknak kockázati tőkét biztosítson. Célja, hogy a nemzetgazdasági szempontból jelentős, ugyanakkor a piaci kockázati tőkebefektetők figyelmén többségében kívül eső szektorok vállalkozásait tőke oldalon támogassa. Az SZTA befektetési politikája ezáltal ösztönzi a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás bővülését, a leszakadó régiók felzárkózását, valamint az európai uniós források minél hatékonyabb területi felhasználását is szolgálja – fejtegette az államtitkár.
A tőkeinjekció mellett stratégiai szintű üzleti-pénzügyi tanácsadással is segíti a portfóliótársaságok növekedését, termékfejlesztését, piaci bővülését, exporttevékenységét, munkahelyteremtési céljait, illetve strukturális átalakulását. A SZTA elmúlt ötéves, sikeres és eredményes tevékenysége bebizonyította, hogy indokolt az állami alapkezelők jelenléte a kockázati tőkepiacon.
– A magyar dizájn- és divatipar legaktívabb befektetőjeként örömmel támogatjuk a hazai kreatív szektor fellendülését – nyilatkozta lapunknak Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap elnöke. A 2013-as első ágazati befektetés óta már több olyan hazai divattervező cégének piacbővítéséhez, stabil növekedési pályára állításához biztosítottak tőkeforrást, akik tehetségükkel, szakembergárdájukkal és jól kidolgozott üzleti tervükkel Kelet-Közép-Európából indulva is képesek lehetnek komoly nemzetközi eredményeket elérni.
Az SZTA öt év alatt összesen 89 kis- és középvállalkozásokba fektetett be mintegy 12,8 milliárd forint értékű kockázati tőkét. Bár a jellemzően három–öt éves befektetési időszakok miatt az exitek túlnyomó része 2018 után valósul meg, az alap 2017-ig már több mint 25 cégből lépett ki. Az exitekből visszaforgó forrásokat és a nyolcmilliárd forintos tőkeemelést is beleszámolva az alap 2025-ig várhatóan akár további húszmilliárd forint feletti tőkeösszeget helyezhet ki.