A kormány elindította Európa legnagyobb, ipari parkok fejlesztésével foglalkozó beruházássorozatát. Ennek két zászlóshajója az ötmilliárd forintos
– 75 százalékban piaci hitelből megvalósított – pátyi és a 17 milliárd forintos hatvani beruházás: mindkét fejlesztés állami fedezetű, de piaci alapú. Ám ez csak a kezdet, mert megkezdődnek azok a projektek, amelyek egész Magyarországot lefedik ipari parkokkal. A Modern városok programban 13 megyei jogú városban összesen 44 milliárd forint értekben építenek majd ipari parkokat – közölte a kormányfő tegnap a Pest megyei Pátyon, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. beruházásában épült nemzetközi logisztikai központ megnyitóján.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: szükség van a szabad áruforgalomra, ezért hazánknak, a nemzetgazdaságnak és a logisztikai iparágnak is az az érdeke, hogy Európa belső határai nyitottak legyenek, a külső határok pedig védettek és zártak. Tíz éve ez még így is volt, ma azonban a külső határok nyitva vannak, és egyre több belső határt építenek vissza, ezért a miniszterelnök szerint a magyar politika feladata, hogy ezt a folyamatot megpróbálja megállítani.
– Új korszakot szeretnénk nyitni, a még magasabb gazdasági növekedés korszakát a magyar gazdaságtörténetben – mondta. Hozzátette, nem híve az állam jelentős gazdasági szerepvállalásának, mert jobban bízik a vállalkozókban, a befektetőkben, mint a saját bürokratáikban, igaz ugyanakkor, hogy az állami iparipark-fejlesztési program meghirdetése nélkül elmaradnának a beruházók. A program jelentősége, hogy enyhíti az ország különböző részei közötti fejlettségi különbségeket is.
Orbán Viktor tájékoztatása szerint 2020-ig 150-200 milliárd forintot fordítanak az iparipark-hálózat kiépítésére, a létrejövő létesítmények pedig a legkomolyabb igényeket támasztó cégeknek is megfelelnek majd. Éppen ezért Magyarország kiemelkedő teljesítményre hivatott e területen, amivel a régió logisztikai szolgáltató központjává válhat. Kiemelte: a visegrádi négyek (Magyarország mellett Csehország, Szlovákia és Lengyelország) Európa legstabilabb, legbiztonságosabb és legnagyobb gazdasági növekedést produkáló régióját alkotják.
Meglátása szerint az elmúlt években megteremtett magyar gazdaságpolitikai klíma jó alapot nyújt az ide érkező befektető cégeknek. „Úgy tekintünk Magyarországra, mint egy nagy jövő előtt álló országra, és örülünk, hogy nemcsak mi látjuk így saját magunkat, hanem az ide érkező befektetők is ezt gondolják rólunk” – fogalmazott a kormányfő. Szavai szerint a pátyi ipari parkban tevékenykedő külföldi cégek, amelyek „igazi nagyvadak”, Magyarországot választották működésük helyszínéül, ami azt jelenti, hogy az ország versenyképessége rendben van, a befektetők bíznak Magyarországban és a dolgozók munkaminőségében, szakértelmében.
A nemzeti ipari parki program tavaly vette kezdetét a pátyi beruházással, amikor lerakták a világ egyik vezető szállítmányozó és logisztikai vállalata, a Kühne + Nagel regionális autóalkatrész-elosztó központjának alapkövét. A több mint 23 ezer négyzetméteres beruházás kivitelezését az Inpark márkanév alatt tevékenykedő, állami tulajdonú Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. végezte. Orbán Viktor a beruházásról elmondta: az új csarnok első körben 160 embernek ad munkát, ráadásul a magyar nemzetgazdaság két fontos ágazatát fogja össze, a járműipart és a logisztikát. – Abban bízom, hogy a Kühne + Nagel mostani beruházása is kapcsolódik egy új fejezet megnyitásához a magyar gazdaság történetében – zárta szavait Orbán Viktor.
Újabb befektető Debrecenben
Csaknem 15 milliárd forintos beruházást indít Debrecenben a Krones AG, a következő években 500 munkahelyet létrehozó új üzem létesítéséhez a kormány öt és fél milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást biztosított – ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be tegnap Budapesten. Hangsúlyozta: Magyarország jelentős sikert ért el a beruházásokért folyó nemzetközi versenyben azzal, hogy a csomagoló- és palackozóberendezéseket gyártó cég Debrecenben épít új üzemet. A Krones AG idén már a harmadik német nagybefektető a hajdú-bihari megyeszékhelyen, ami többek között a város és a kormány befektetésbarát politikájának eredménye. Ismertette, hogy idén eddig 63, külföldi befektetőkkel folytatott beruházási tárgyalás zárult le sikerrel, míg tavaly 71, így – az időarányos teljesülést tekintve – 2017-ben megdőlhet a beruházási rekord Magyarországon.