Inkább kapuval zárja le a vasúti határt Gyékényesnél a kormány, ha mégis a teljes határzár mellett dönt – kéri a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület. Így fennakadásokkal ugyan, de fenntartható lenne a rijekai kikötő felé irányuló vasúti teherforgalom, hasonlóan a Kelebia és Szabadka közöttihez. A szerb határ lezárását még megúszták a vasúttársaságok forgalomvesztés nélkül: az egyetlen, teherforgalmat is lebonyolító határátmeneten nem szünetelt a forgalom a migránshelyzet miatt.
Magyarbóly és Pélmonostor között azonban már szeptember 18. óta áll az addig napi rendszerességű teherforgalom, az idén egyébként hétezer vasúti kocsi állt export-import forgalomban ebben a relációban – mondta a Magyar Időknek Hódosi Lajos, a Hungrail ügyvezető igazgatója. Ez már konkrét piacvesztést okozott a vasúttársaságoknak, a többletköltség, illetve a veszteségek mértékét egyelőre még megbecsülni sem tudják az érintett cégek. Az itteni forgalom egy részét jelentős, és a feladókra túlnyomórészt át nem terhelhető többletköltséggel – amit a társaságok ügyfélvesztéstől félve inkább elkönyvelnek veszteségként – Gyékényes és Murakeresztúr felé terelték át. Ezért is szorgalmazza az érdekképviselet, hogy ne legyen teljes a határzár. A kerülő útvonal többletköltségét nem minden termék viseli el, a vasúton szállított veszélyes áruk nagy része közúton nem szállítható gazdaságosan. Az egyszer elvesztett és közútra átterelődött áruforgalmat nagyon nehéz visszaszerezni.
Márpedig ez reális veszély a gabonaexportnál. A Hungrail adatai szerint a következő hónapokra mintegy 100-150 ezer tonna magyar gabona leszállítását tervezték a társaságok Gyékényesen keresztül, de ha nem Horvátország a célállomás, akkor a Szlovéniába vagy Olaszországba szánt szállítmányok gyorsan közútra terelődhetnek. Más kikötőbe csak jelentős többletköltséggel lehetne átszervezni a gabonaexportot, ezért fennáll a kockázata annak is, hogy a felvevőpiacok más beszerzési forrást választanak.
Vészforgatókönyv
A migrációs krízis elhúzódása esetére egy európai vészhelyzeti forgatókönyvet kellene kidolgozni, ami biztosítja az áruk szabad áramlását a schengeni határokon belül, és rögzíti, hogy mi lenne az egyes tagállamok feladata – véli a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége közleményében. Fülöp Zsolt, a szövetség elnöke úgy látja: ha az unió késlekedik, úgy a közvetlenül érintett országoknak kellene összefogni és kidolgozni a régiót érintő megoldást. A szövetség támogatja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének kezdeményezését, hogy a közúti fuvarozók támogatást kapjanak az uniótól bevételeik kiesésére, de szerintük a támogatottak körébe a vasúti árufuvarozás szereplőit is be kellene vonni.
A Hungrail szerint a teljes határzár áttételesen nemzetgazdasági károkat is okozhat. A magyar–horvát vasúti határátmenetek éves áruforgalma a Hungrail adatai szerint 2014-ben meghaladta a másfél millió tonnát, melynek 44 százaléka volt export, 56 százaléka import. Ez utóbbi kétharmadát a Dunaferr forgalma adta, míg a Mol áruforgalma 18 százalékot tett ki. Exportban a mezőgazdasági termékek dominálnak, de a Mol 25 százalékos részaránya is jelentős. Ha a Dunaferr termelése leállítására kényszerülne a nyersanyaghiány miatt, az milliárdos károkat okozna a cégnek, veszélyeztetve a dunaújvárosi munkahelyeket. Szintén drámai hatással járna a közlemény szerint, ha a Mol szállításait le kellene állítani, ami néhány olajipari termék esetén ellátási gondot okozhat, ami további – jelentős GDP-előállító – iparágak önköltségét növelnék.