– Jelentős fejlesztési kerettel gazdálkodhat a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely a forrásokat érzékelhető gazdasági növekedésre szeretné fordítani idén és a következő években is – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Bernáth Tamás, az állami tulajdonú pénzintézet elnök-vezérigazgatója. Ez – amennyiben a megfogalmazott tervek megvalósulnak – a jövőben évente akár 400 milliárd forint többletforrást is jelenthet a gazdaságnak, de ha ennél kisebb is a végösszeg, az MFB-nek kiemelt célja, hogy teljesítménye a gazdaságpolitika által megfogalmazott – idén és jövőre a GDP 4 százalékát meghaladó éves szintű – növekedési célokon felül, pluszlehetőségként segítse a hazai cégeket. Ennek jegyében a hitelezésen túl jelentős kockázatitőke-befektetésekre is lehetőség van, illetve az állami kezességvállalási intézmény, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is intenzívebb időszakra készülhet azt követően, hogy 2016-ban, több év után megindult a vállalati hitelezés.
Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: az esetleges többletkockázat vállalása mellett az MFB arra is figyel, hogy ne legyen felelőtlen. Bernáth úgy látja, a válságot követően a bankszakma nagyon kockázatkerülő lett, talán túlságosan is, pedig meglátása szerint még bőven lenne terük a bankoknak forrást kihelyezni úgy, hogy az ne minősüljön felelőtlenségnek. Korábban egyes iparágakkal a bankok nem tudtak hatékonyan együttműködni, illetve a cégek, vagy az általuk megfogalmazott fejlesztési célok értéke is korlátnak bizonyult. Ez lehetett azért is, mert a vállalkozás túl kicsi vagy fiatal volt és nem tudott több évre visszamenőleg könyvelési adatokat felmutatni, vagy akár azért, mert éppen túl nagynak bizonyult egy beruházás és a kereskedelmi bank az ezzel járó rizikót is inkább elkerüli.
Bernáth Tamás hozzátette, a kockázatnak ára van, azonban a banki hitelezésből kiszoruló vállalatoknak adott esetben az sem lenne ellenükre, hogy ezt az árat megfizessék, csak legyen olyan intézmény, amely hajlandó számukra szolgáltatni. Szerinte a fejlesztési bank „speciális állatfaj”, tevékenységét sokkal inkább más fejlesztési bankokkal érdemes összevetni, semmint egy kereskedelmi hitelintézettel. Itt is elvárás a hatékony működés, de nincs a pusztán piaci szempontokat néző bankok működését meghatározó profitverseny. Hangsúlyozta, hogy egy olyan intézmény, mint az MFB, ráadásul inkább támogatja a bankokat, nem feltétlenül lesz a versenytársuk.
Az MFB vezetője elégedett az MFB Pontok eddigi eredményeivel, azonban sok javítanivalót is lát a működtetésükben. Jelenleg ezeken a helyeken visszatérítendő uniós forrásokhoz juthatnak az igénylők. Ez nagyon kelendő, és bár 2022-ig használható fel a kijelölt forráskeret, az érdeklődés alapján már most több mint a teljes állomány harmadára, a vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált hiteltermékek esetében pedig a keret több mint felére érkezett igénylés. Bernáth megjegyezte: az, hogy az Európai Uniótól nemcsak támogatás, hanem hitel, vagyis visszatérítendő forrás is érkezik, egy tanulási folyamatot jelent az igénylőknek és az elosztó szervezeteknek egyaránt. Ennek akár kedvező végkifejlete is lehet, ha ugyanis vonzók a hazai cégeknek a hitelek, akkor egyéb kiegészítő támogatásaival az MFB is többet tud kihelyezni.
Kérdésünkre Bernáth elmondta, az MFB a külföldi kötvénypiaci megjelenésről kizárólag az Államadósság-kezelő Központtal – azon hazai intézmények egyikével, amelynek erre lehetősége van – egyeztetve dönt, azonban ez most nincs napirenden. Az elnök-vezérigazgató szerint egyáltalán nincs gond a forrásellátottsággal, inkább a pénz minél hatékonyabb elköltése jelenti a legnagyobb feladatot.