Az elmúlt egy év tapasztalatai és a társadalmi egyeztetések alapján egyszerűsíteni és gyorsítani kell a közbeszerzési eljárásokat, valamint szigorítani kell a közpénz elköltésének feltételeit – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamenti vitában. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2015-ben az Európai Unió tagjai közül elsőként ültette át a közbeszerzési irányelvet, amely 2017-től minden EU-s országra nézve kötelező. Közölte: a mostani törvénymódosítás célja a 2016 tavaszán indult közbeszerzési kerekasztal tanulságainak összegzése.
A kormány a közbeszerzésekben érintett 80 társadalmi partner és szervezet bevonásával összegezte a jogszabály eddigi tanulságait, valamint külön egyeztetést folytatott a számvevőszékkel és a gazdasági versenyhivatallal is, de a tárcák álláspontját és tapasztalatait is figyelembe vette. A miniszter a fontos változtatások között említette, hogy a jövőben egymillió forint felett valamilyen ajánlatkérés, verseny kötelező lesz. Egymillió forint felett új közbeszerzési értékhatárokat vezetnek be, a jövőben – osztrák minta alapján – a meghirdetés nélküli közbeszerzési eljárásokban 300 millió forint lesz az értékhatár és öt ajánlatot kell bekérni.
Elmondta: a javaslat az ajánlatkérők védelme érdekében lehetőséget ad arra, hogy a közbeszerzési eljárásból 90 napra kizárhassák azokat, aki visszaélnek az ajánlatkérő bizalmával, nem jó minőségben vagy a vállaltnál drágábban teljesítenek.
Elfogadta a parlament a 2015-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt. Ismert, hogy tavaly a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti előzetes hiánya kisebb lett az eredetileg kitűzött célnál, a GDP 2,4 százaléka helyett annak 1,6 százalékában teljesült.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2015-ös zárszámadását is megszavazták a képviselők, illetve döntöttek a hatóság jövő évi költségvetéséről is. Az NMHH 2015-ös bevétele 32,7 milliárd forint volt, ami egyszázalékos többlet a törvényi előíráshoz képest, kiadása pedig 32 milliárd forint volt, ami az eredeti előirányzat 98,7 százaléka. Az NMHH jövőre 35,3 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a hatóság médiatanácsa 452,5 millió forintból, és a testület további 1,1 milliárd forintot kezel. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetése 2017-ben 79,9 milliárd forint lesz.
Emellett a törvényhozók módosították az elektronikus hírközlési törvényt, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvényt is. A változtatás az üzemeltetők hatósági ellenőrzését és a szankciórendszer kialakítását tartalmazza. Az elektronikus hírközlés esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a vízi közművek, a villamosenergia-, a földgáz- és távhőhálózatok esetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kap szerepet. A módosítás azt is biztosítja, hogy a hatóságok által kiszabott bírságok összegét az üzemeltetők ne háríthassák át a lakosságra, emiatt nem emelhetnek díjat.
Változott az épített környezetről szóló törvény is: a jövőben az építésügyi műszaki irányelvekért felelős bizottság dolgozza ki az épített környezet létrehozása és fenntartása érdekében végzett tervezésre, építésre és üzemeltetésre vonatkozó irányelveket.
A dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés zárószavazását viszont a benyújtó – Lázár János – javaslatára elhalasztotta a Ház. Az indítvány lényege, hogy az eddig korlátozás nélkül értékesíthető, új típusú dohánytermékeket, köztük az elektronikus cigarettát is a dohánytörvény hatálya alá vonnák, így ezeket a jövőben csak a trafikokban lehetne majd forgalmazni.