Érdekes összehasonlítani, milyen ívet írtak le a lakossági energiaköltségek az elmúlt másfél évtizedben. Míg 2010 előtt az áram és a földgáz ára összesen három, egyre ambiciózusabb kísérletet tett az európai uniós átlagárak szintjének elérésére, nyolc évvel ezelőtt a folyamat megtorpant – derül ki abból az adatsorból, amelyet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) bocsátott a Magyar Idők rendelkezésére.
Az áremelkedés megállásának oka ismert: 2010 júliusa és decembere között az Orbán Viktor vezette kormányzat moratóriumot hirdetett az átlagos lakossági áram- és gázárakra, vagyis befagyasztotta a rezsiköltségeket. Később, 2011 februárjában pedig új módját vezette be a gázár meghatározásának.
Eszerint nem emelkedett tovább a földgáz tarifája azoknál a lakossági fogyasztóknál, akik legfeljebb 1200 köbmétert fogyasztanak évente, a nagyfogyasztók számára pedig alig 12-16 százalékkal emelkedtek a költségek. Az áram ára az ezt követő két évben enyhén ingadozott a 2010-es érték körül.
A rezsicsökkentési program előkészületeinek tekinthető lépésekre azért volt szükség a kormány kommunikációja szerint, mert a 2010 előtti időszakban a szolgáltatók nagy mennyiségű pénzt vittek ki az országból. Mintegy 1000 milliárd forintra rúgott becslések alapján az az összeg, amelyet a fogyasztók rezsiköltségként befizettek, majd távozott a magyar állam területéről.
A kormány 2013-tól három lépésben, 25 százalékkal csökkentette az energia – a földgáz, a távhő és az áram – fogyasztói árát, a rezsicsökkentési program révén egyenletesen mérséklődtek a lakossági áram- és gázárak. Eközben a villamos energia átlagára az Európai Unióban szinte a hazai csökkentésével azonos mértékben emelkedett. Az EU-s átlagos földgázár esetében nem beszélhetünk egyenletes árszínvonalról, hiszen a fogyasztói árak a legtöbb esetben nagyban függnek az energiahordozó ingadozó világpiaci árától.
Az azonban jól látható, hogy gyakran közel kétszerese volt az uniós átlagár a hazainak. A MEKH honlapján elérhető adatokból kiderül az is, hogy 2010-et megelőzően Európában a magyarországi energiaárak voltak a legmagasabbak a lakosság fizetőképességéhez képest. A legfrissebb, 2017. decemberi összehasonlításból pedig az olvasható ki, hogy a múlt év végén az ötödik legolcsóbb volt a magyar fogyasztók számára a villamos energia, míg a földgáz ára hátulról a harmadik volt.
A rezsiköltségek mérséklése a korábban felhalmozott hátralékok alakulására is kedvező hatással volt: 2012-ről 2016-ra 48 százalékkal esett vissza a földgáz-, a villany- és a távhőszámla-tartozások összege. A családok átlagosan évente mintegy 170 ezer forintot, összesen 1200 milliárd forintot takarítottak meg. Ez az összeg pedig már meghaladja azt a pénzmennyiséget, amelyet a 2010 előtti időszakban profitként vittek ki a szolgáltatók az országból.