A társasági adó kulcsa egységesen 9 százalékra mérséklődik 2017-től – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a regionális digitális csúcstalálkozón. Mint jelezte, a lépés növeli Magyarország versenyképességét, ezáltal hozzájárul a térség és Európa erősödéséhez. A mérséklés egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra, valamint a nagyvállalatokra. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a társasági adó csökkentése 145 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, és ezzel a kulccsal a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtja Magyarország az Európai Unióban. A költségvetést a kormány számításai szerint nem kell módosítani, a 200 milliárd forintos tartalék ugyanis fedezi a bevételkiesést.
A miniszter reményei szerint a javaslatot is tartalmazó csomagot a ma délelőtti egyeztetésen a munkaadók és a munkavállalók képviselői is elfogadják. Ezáltal a tárgyalások lezárulhatnak, a jövő héten pedig a kormány benyújthatja a javaslatokat a parlamentnek. Így már január 1-jével életbe léphetnek a módosítások, amelyek jó alapot teremtenének ahhoz, hogy a gazdasági növekedés a jelenlegi 2-3 százalékos ütemről 3-5 százalékra gyorsuljon.A miniszterelnök a konferencián elmondta azt is, hogy az adócsökkentési javaslat a szerdai kormányülésen a pénzügyminiszter előterjesztése és a munkaadókkal történt korábbi konzultációk eredményeképpen született meg.
Kiemelte: a kormány közel van ahhoz, hogy megállapodjon a szakszervezetekkel és a munkaadókkal egy jelentős minimálbér-emelésről. Orbán Viktor azt kérte a pénzügyminisztertől, hogy a tárgyalásokon „menjen el a falig”, tehát olyan mértékű emelés jöhessen létre, amekkorát a vállalkozók még képesek elviselni.
Pozitív üzenetnek nevezte a nyereségadó csökkentését Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, de hozzátette, hogy előbb látni kell, hogyan módosul a vállalatok költségszerkezete, azaz hogy az adott cégnél lesz-e egyáltalán nyereség – írta a távirati iroda. Támogatja az adócsökkentést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is, amely korábban a jelenleg érvényben lévő 500 millió forintos adóalap értékhatár eltörlését is javasolta. Eddig az összegig 10 százalék, felette 19 százalék a társasági adó. Parragh László elnök szerint a lépés a költségvetést nem fogja befolyásolni, s abban bízik, hogy az intézkedés hatására a cégek bátrabban hozzák majd Magyarországra az adózási tevékenységüket, így a költségvetés nominális értékben nem jár rosszabbul. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara amellett, hogy üdvözölte a tervezetet, az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások komoly segítségének nevezte az intézkedést.
Versenyképességi szempontból kifejezetten kedvezőnek tartja a döntést Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. A szakértő szerint vonzóbb tereppé válik a vállalkozásoknak a magyar gazdaság, továbbá a kormány mozgásteret ad a béremelési nyomással szembesülő cégeknek is. A szakember úgy vélte, a most bejelentett adócsökkentés és a korábban ismertetett 4 százalékpontos járulékcsökkentés vegyes megoldást jelent. Ahhoz ugyanis, hogy az élőmunkára rakodó adóterhelést nézve a régiós országok közelébe kerüljünk, 10 százalékpontos járulékcsökkentésre lett volna szükség. A költségvetési mozgástér alapján viszont csak 5-6 százalékpontos mérséklésre volt lehetőség. Végül a kormány a járulékcsökkentéssel némileg csökkentette a munkára rakodó terhelést, közben pedig a cégek adóterhelését is mérsékelte az alacsonyabb társasági adóval.
Orbán Viktor a konferencián arról is beszélt, hogy Európa versenyképessége az utóbbi években csökken, míg más térségeké növekszik. Az európai országok miniszterelnökei eddig nem találták meg a trend megfordításának eszközét, ugyanakkor a visegrádi országok (V4) a kontinens növekedésének egyik tartópillérévé váltak. Egyúttal az unió egyik legígéretesebb régiójává fejlődtek, ezt pedig az idei első fél év adatai igazolják.
Az összesen 64 millió lakosú V4-ek az első hat hónapban 128 milliárd euró értékű kereskedelmet bonyolítottak le Németországgal. Összehasonlításképpen ugyanebben az időszakban Németország Franciaországgal 86 milliárd euró, az Egyesült Államokkal 82 milliárd euró értékben kereskedett. Mindez Orbán Viktor szerint jól mutatja régiónk erős potenciálját. Húzóágazatként az autógyártást nevezte meg: a visegrádi országokban évente 3,3 millió személygépjármű készül, döntően exportra. Ez az iparág mobilizálja a legtöbb kutatás-fejlesztési eszközt, egyúttal az egyik leginnovatívabb, emellett pedig sok százezer munkahelyet teremt. Sok jel utal arra, hogy az autógyártás lesz a digitalizáció húzóágazata, a többi iparágat is magával húzva.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy az elmúlt két évtizedben Közép-Európa országai felismerték azt, hogy sikerre vezet, ha egy irányban haladnak. A regionális digitális csúcsot is azért hívták életre, hogy infrastrukturális, vállalati együttműködésről és startupokról szülessenek megállapodások. Az együttműködés első lépéseként Varga Mihály szándéknyilatkozatot írt alá a cseh, a szlovák és a lengyel közlekedési tárca képviselőivel. A dokumentum az autonóm és összekapcsolt járművek közlekedés szabályainak összehangolásáról, valamint a határokon átnyúló forgalom digitális infrastrukturális feltételeinek megteremtéséről szól.
A miniszterelnök kiemelte, hogy a digitális átalakulást a közjó szolgálatába kell állítani, mindenekelőtt úgy, hogy senki ne maradjon ki belőle. Ezt a célt szolgálja a Digitális jólét program, amelynek az egyik eleme az internet-előfizetés áfájának 18 százalékra csökkentése 2017-től. Orbán Viktor jelezte, hogy ennek az adónak a mértékét is egy számjegyűre, 5 százalékra mérsékelné a kormány 2018-tól. Mivel ez a lépés jelenleg ütközik az uniós jogszabályokkal, a miniszterelnök megkérte a rendezvényen szintén részt vevő Günther Oettingert, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosát, hogy segítse Magyarország ez irányú törekvését. Tegye mindezt úgy, hogy az unió más tagállamai is szabadon dönthessenek ilyen típusú adómérséklésről, ha azt jónak látják.
Mentés