Súlyos gondot okoz a munkaerőhiány, azonban még korántsem vagyunk a 24. órában, van még lehetőség a probléma orvoslására – mondta a Magyar Időknek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Emlékeztetett: az elvándorlás, valamint az ebből eredő szakemberhiány nemcsak Magyarországot, de az egész közép-európai régiót sújtja.
A hiány azonban hosszabb távon veszélybe sodorja a működőtőke beáramlását, bár ennek az első félévi adatok tükrében még nincs jele. Korábban a Nemzeti Befektetési Ügynökség lapunkkal azt közölte: az idei első hat hónapban a régióban Magyarországon volt a legjobb a befektetői hangulat mind a beruházási értéket, mind az újonnan létrejött csaknem kilencezer új munkahelyet tekintve.
Parragh László hangsúlyozta: első lépésben a képzés átalakítását kell megoldanunk, a szakképzés mellett az egész oktatásét is. Az elvándorlás megfékezéséhez hozzájárulnak olyan szempontok is, mint az illető általános közérzete, lakhatásának megoldása. Emellett a felnőttképzés erősítésére is nagyobb súlyt kell helyezni, mivel ez többek közt a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiaci elhelyezéséhez is hozzájárul, ahol még több mint százezres munkaerő-tartalék van.
A kamara elnöke kiemelte: az itthon dolgozó munkaerő képzett és versenyképes, az elvándorlás pedig jelentősen lassult az első félévben, mivel a statisztikák szerint bár 31 ezren vándoroltak ki, 30 ezren visszaköltöztek Magyarországra.
A képzés átalakítása mellett fontos a hozzáadott érték, valamint a hatékonyság növelése. Parragh László szerint az uniós pénzek feltételeként elsődlegesen nem a létszámbővítést, hanem a hatékonyság, valamint a termelékenység növelését kellene ösztönözni. A harmadik lépcső a munkaerőhiány kezelésében a béremelés.
Ezzel kapcsolatban az elnök arra emlékeztetett: tavaly 6,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, az idei első félévben pedig már 7,5 százalékkal, a bérnyomás miatt pedig ez a jövőben is kitart. Emiatt a gazdasági szereplők is béremelésre kényszerülnek, de fontos látni, hogy ez nem következik be egyik napról a másikra, a bérfelzárkózási folyamat több évig is eltarthat.
A járulékcsökkentéssel kapcsolatban Parragh László óvatosságra intett mind a lehetőségek, mind a várakozások terén.
– A közterhek mérséklése csak a gazdasági egyensúly megtartásával történhet, nagy mozgástere pedig sem a nyugdíj, sem az egészségügyi kasszánál nincs a kormánynak – vélte a szakember. Szerinte első lépésben 1-2,5 százalékos reálbér-emelkedés lenne reális egy egyszeri köztehermérséklés hatásaként.
Hosszabb távon azonban, ha ez a mérséklés nem egyszeri, hanem a növekedéssel arányos, akkor már érezhetőbb béremelkedést okoz, azonban ha ma minden járulékot eltörölnének, az államkassza csődbe menne, miközben az osztrák béreknek még mindig csak a negyven százalékát érnénk el. Parragh László úgy fogalmazott: a járulékcsökkentés nagyon fontos eszköz, de nem csodafegyver.
– Alacsonyabb a kis- és középvállalkozások jövedelemteremtő képessége, ezért mindennemű járulékcsökkentést, amely nem veszélyezteti a gazdaság egyensúlyát, örömmel fogad a kkv-szektor – mondta a Magyar Időknek Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke.
Kiemelte: a kisebb vállalkozásokat is erőteljesen érinti a munkaerőhiány, a problémát szintén az alacsony bérszínvonal okozza, mivel a nagyvállalatokkal ellentétben itt egyszeri, jelentősebb béremelésre sincs lehetőség.
A kormány által tervezett járulékcsökkentés azonban mindenképpen éreztetné hatását. Egyfelől lehetőség nyílna a bérek felemelésére, beruházásokra, másfelől a zsebbe fizetett pluszpénzt is kifehérítené az intézkedés, így az államkasszának kisebb kiesést okozna a lépés.
– A kkv-szektorban a munkaerő hiányával párhuzamosan a generációváltás okozta gondokra is figyelni kell – tette hozzá Vadász György.