– A VI. és a VII. kerület, illetve Belső-Erzsébetváros az első fecskéje volt az elmúlt évek jelentős lakáspiaci áremelkedésének – mondta lapunknak Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. A 2014-ben általánosan elkezdődő drágulás mögött számos kedvező gazdasági tényező állt, de ezt a folyamatot ezeken a részeken egy tényező még inkább felgyorsította: a közösségi lakáskiadás, vagyis az Airbnb-jelenség magyarországi megjelenése.
– A szűken vett Belvárosban korábban is kimagasló árak voltak jellemzők, de természetesen ott is jelentős áremelkedés indult el a lakáshotelezés miatt. Az Airbnb megjelenése elsősorban a VI. és a VII. kerületet forgatta fel, ahol néhány év alatt lényegében megduplázódtak az árak. A korábbi 300 ezer forint körüli négyzetméterárak helyett ma az 500-600 ezres szint a jellemző – magyarázta a szakember.
Szerinte azonban az airbnb-zés „aranykora” mára lefutott.
– Az utóbbi időben egyre több lakóközösség kezdett tiltakozásba a folyamatosan cserélődő, nem feltétlenül kulturált viselkedésű, éjjel hangoskodó vendégek miatt. Az is egyértelművé vált, hogy a lakosok és nem a befektetők érdekeit képviselő helyi vezetők már nem igazán támogatják Belső-Erzsébetváros lakáshotelezési lázát – fejtette ki Balla Ákos, hozzátéve, hogy már olyan lakásberuházásról is lehetett hallani, amelynek építését éppen ilyen okok miatt nem támogatták a döntéshozók.
Balla Ákos szerint a februári helyi népszavazás döntő változásokat indíthat el a kerületi lakáspiacon, de annak eredményétől függetlenül is több jel mutat arra, hogy átrendeződés előtt áll a városrész. Jelenleg már jóval nagyobb a kínálat, mint a kereslet, a lakások többségét pedig irreális áron szeretnék eladni a tulajdonosok. Sok airbnb-ző lakáskiadó ráadásul csalódott, mert nem egészen azt kapta, amire számított.
– Ha a lakáshotelek közül számos ingatlan visszakerül a lakáspiacra, illetve a hagyományos albérleti piacra, az kedvező változásokat hozhat e kerületek életében. Az airbnb-zés nem fog eltűnni, de várhatóan kisebb kört fog érinteni, azok is főként professzionális üzemeltetők lesznek – vélekedett Balla Ákos.
– A válság után e kerületek erősítették pozíciójukat a fővárosban, arányaiban jóval több adásvétel zajlott itt, mint korábban – mondta lapunk érdeklődésére Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Mint kifejtette, az áremelkedés tavaly már erősen mérséklődött, olyannyira, hogy a turisták által leginkább kedvelt belső-erzsébetvárosi részeken 2017-re megállt a drágulás. Legalábbis a régi építésűeké, az újaké ugyanis a korábbi 650-700 ezer forintos négyzetméterárról az egymilliós szintre kúszott. Soóki-Tóth Gábor szerint jellemzően 30-40 négyzetméteres, kis alapterületű új lakásokról van szó, amelyek zömét bérbe adják.
– A rövid távú bérbeadásnak alapvetően a társasházak tudnak akadályai lenni, de ez az új projekteket nem érinti. Ezeket ugyanis kifejezetten befektetőknek kínálják, így ott nincsenek ellenérdekelt lakók – mutatott rá Soóki-Tóth Gábor, hozzátéve, hogy Belső-Erzsébetváros továbbra is elsősorban befektetési célú vásárlókat vonz, de a VI. és VII. kerület Nagykörúton kívüli részein több a saját célra vásárló is. Szerinte az lesz a nagy kérdés, hogy eltűnnek-e a környékről a befektetők. – Könnyen lehet, hogy az a fajta koncentráció nem alakul ki a lakáshotelezésben, mint az elmúlt években. Inkább kedvelt utcák lehetnek a város több pontján, a Nagykörút mentén, valamint feljöhet újra a Ráday utca és a Nagymező utca környéke – fogalmazott az elemzési vezető, aki szerint ugyanakkor a bulinegyed korlátozásával sem fog drasztikusan csökkenni a kereslet, mivel ez a városrész továbbra is jó szálláshely marad egy hosszú hétvégére érkező látogatónak.
Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint négy év alatt több mint a kétszeresére emelkedtek az árak a bulinegyedben, azaz az Andrássy út, Károly körút, Rákóczi út és Nagykörút határolta területen. Az adóhivatal adataiból az látszik, hogy az egész Erzsébetvárosra jellemző a lakásárak duplázódása, amivel a kerület dinamikusan zárkózik fel a szintén felkapott Terézvároshoz. Az pedig kifejezetten az airbnb-zés hatásának tekinthető, hogy az elemzés szerint „festőinek éppen nem nevezhető”
Akácfa és Klauzál utcában a lakások átlagos négyzetméterára meghaladja már az 520 ezer forintot, ami a 2013-as ár két és félszerese. A patinásnak számító Kazinczy utcában eközben 654 ezer forint az átlagár.
Éjjel zárva
Február 18-ra tűzte ki a VII. kerületi helyi választási bizottság Belső-Erzsébetváros, vagyis a bulinegyed vendéglátó egységeinek éjjeli zárvatartásáról szóló népszavazást. A helyiek arról dönthetnek, hogy az önkormányzat képviselő-testülete szabályozza-e, hogy 0 óra és reggel 6 óra között ne lehessenek nyitva a helyek. A testület azért terjesztette népszavazásra a kérdést, mert nem tudott róla dönteni. A jelek szerint a nyitvatartásra, azaz a nem szavazatra buzdító Momentum mellett egyik párt sem áll ki az igenek vagy a nemek mellett, hanem a véleménynyilvánításra biztatnak. Az ügyben ugyanis erős érdekellentét van az érintett utcákban lakók, az ottani lakásukat kiadók és az üzletek tulajdonosai között. Igaz, mivel a lakók szavaznak, elsősorban az a kérdés, érvényes lesz-e a referendum, azaz meghaladja-e a részvétel az 50 százalékot.