Nemcsak hazai eszközöket vet be az adócsalók leleplezéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV): a szervezet minden olyan ügyben, amikor szükség van rá, megkeresi más államok hatóságait is. – Az elmúlt két esztendőben nagyjából 6500 megkeresést küldött külföldre a NAV, az esetek legnagyobb részében az EU valamely államának hivatalai voltak a címzettek – nyilatkozta a Magyar Időknek Tamásné Czinege Csilla. A nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára hozzáfűzte: a legtöbbször az áfacsalások felgöngyölítéséhez kért segítséget a NAV, az ilyen esetekben rendszerint Szlovákiából, Romániából, Németországból és Csehországból reméltek érdemi információkat a hazai hivatal emberei.
Ezekben a küldeményekben a magyar hatóság főként a látókörébe került itteni cégek kinti üzleti kapcsolatairól és ügyleteinek körülményeiről érdeklődött. Így gyakran kerülhettek szóba bizonyos megrendelések, szállítások és kifizetések lényeges mozzanatai. – Az Európai Unió szabályai széles lehetőségeket adnak a kereskedelem szereplőinek arra, hogy üzletet kössenek, gazdasági érdekeiket érvényesítsék. Némelyek azonban a rendelkezések kijátszásával, az államkassza megkárosításával próbálnak anyagi előnyhöz jutni, ami ellen a NAV-nak fel kell lépnie – szögezte le Tamásné Czinege Csilla. Hozzátette: a más tagállamoktól érkező válaszok, adatok sokszor hozzásegíthetnek egy-egy kétes ügy tisztázásához vagy a jogsértések leleplezéséhez.
Az adócsalások feltárásánál fontos, hogy a hatóság milyen gyorsan jut hozzá a lényeges, akár perdöntő ismeretekhez, így nem mellékes, hogy a megkeresett külföldi hatóságok milyen gyorsan küldik el reakciójukat. – A válaszadás időkeretét nemzetközi jogszabályok határozzák meg. Azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb ország siet, amennyire tud, a válaszok beérkezését pedig leginkább az adott ügy bonyolultsága, összetettsége határozza meg – magyarázta a helyettes államtitkár. Rámutatott: vannak olyan megkeresések, amelyekre néhány napon belül megérkezik a felelet, de előfordul több hónapos vagy akár -éves csúszás is. A legtöbb állam hatósága a végleges válasz megadásáig is segítséget nyújt, például részadatok elküldésével, vagy azzal, hogy pontosan megjelöli, miért tart a reméltnél tovább az információ közlése. Tavaly egyébként átlagosan 89 napon belül reagáltak az uniós hatóságok a magyar megkeresésekre. Egy évvel korábban még átlagosan 129 napot kellett várnia a hazai adóhivatalnak.
Tamásné Czinege Csilla megemlítette ezeken túl, hogy a NAV néhányszor – az elmúlt két esztendőben évente pár tucat esetben – arról is érdeklődött más államokban, hogy egy-egy magánszemély milyen jövedelmet szerzett külföldi munkaviszonyból, emellett elkért banki adatokat, kölcsönökkel kapcsolatos információkat is. Efféle leveleket leggyakrabban Németországba, Szlovákiába és Ausztriába postázott a NAV. Néhány alkalommal pedig unión kívüli országok is kaptak magyar megkeresést, az ilyen eseteket rendszerint kétoldalú adóegyezmények szabályozzák.