Január-márciusban a forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, a nyers adat 3,1 százalékos növekedést mutat. Februárban, a nyers adat szerint 0,8, naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékos volt az éves növekedés.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben a februári stagnálást követően 3,8 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom márciusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8,2 százalékosra emelkedett a növekedés kiigazított üteme a februári 3,3 százalékról, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,3 százalékkal emelkedett az értékesítés az előző havi 0,7 százalék után.
A húsvéthatást mutatja, hogy a kiigazítatlan nyers adat az élelmiszerboltok és a benzinkutak forgalmának 0,5, illetve 2,0 százalékos csökkenését mutatja tavaly márciushoz képest, míg az iparcikk boltok forgalma 9,5 százalékkal nőtt, azaz jobban a korrigált 8,2 százaléknál.
Az első negyedévben 2,4 százalékkal nőtt az élelmiszert is árusító vegyes boltok forgalma, ami teljesen egybevág a tavalyi negyedik negyedévi ütemmel. A nem élelmiszer jellegű üzletek forgalma az előző negyedéves 4,9 százalékhoz hasonló 5,0 százalékos emelkedést jelez és az üzemanyag fogyasztás 3,2 százalékos emelkedése is minimális eltérést mutat a tavaly év végi 3,3 százalékhoz képest a naptárhatatással kiigazított adatok szerint.
A nyers adatok szerint az élelmiszer eladások éves növekedési üteme a tavalyi negyedik negyedéves 3,2 százalékról, 0,9 százalékosra lassult idén január-márciusra, az iparcikkek forgalma viszont 6,2 százalékkal nőtt az év végi 4,4 százalékos emelkedés után, míg az üzemanyag fogyasztás 2,7 százalékos idei növekedése lassabb a negyedik negyedévi 3,1 százalékosnál.
Az első negyedévi kiskereskedelmi forgalom részletes adatait május 23-án közli második becslése alapján a KSH.
NGM: a kiskereskedelem 45 hónapja emelkedik
Már 45 hónapja tart a kiskereskedelmi forgalom emelkedése Magyarországon – mondta Marczinkó Zoltán István. Az NGM államtitkára szerint a márciusi növekedés azért is nagyon kedvező, mert magas volt a bázis. Van még tere a kiskereskedelmi forgalom emelkedésének, amit a reálbér-növekedés is támogat, és a lakásépítések megélénkülésével együtt az ezekhez kapcsolódó vásárlások, a tartós cikkek kereskedelme is emelkedhet.
Elemzők: tovább gyorsulhat a kiskereskedelem növekedése
A következő hónapokban tovább gyorsulhat a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint. Az idén várhatóan 8 százalék körüli reálbér-növekedés, az előző hónapokban 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése a következő hónapokban tovább gyorsíthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülési ütemét, így idén 4,5-5 százalékos növekedésre számít – mondta a Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani – vélekedett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a megugró kiskereskedelmi növekedés jelezhet egyfajta trendfordulót az elmúlt hónapok visszafogottnak mondható emelkedése után, a növekedés mértéke 11 hónapja nem volt ilyen magas. A megugró növekedést alátámasztják a dinamikusan növekvő bérek, a magas fogyasztói bizalom, ami végre megjelent a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is – tette hozzá.
Kiemelte: az első negyedév kiskereskedelmi adatait tekintve a szektor gyorsuló ütemben növekedett 2016 utolsó negyedévéhez képest, ami így mindenképpen pozitív és magasabb hozzájárulást jelezhet a GDP-növekedésben. Mindez megerősíti az első negyedévben várt dinamikus GDP-növekedést. Az ING idei első negyedéves 3,3 százalékos GDP előrejelzését mindezek fényében pozitív kockázatok övezik.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a márciusi kiskereskedelmi adatok alátámasztották azt a korábbi feltételezést, hogy a februári gyenge teljesítmény átmeneti volt. Kiemelte: a következő hónapokban is folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése annak köszönhetően, hogy a reálkeresetek gyors tempóban emelkednek. A márciusi növekedést is nagyrészt a nem élelmiszerű jellegű kiskereskedelem húzta, és ez várhatóan így is marad az évben.
Az elemző szerint az első negyedévben látott kiskereskedelmi forgalombővülés nem volt kimagaslóan erős, azonban ahhoz elégséges, hogy megerősítse: idén a háztartások erősödő fogyasztása fontos eleme lesz a magyar gazdaság bővülésének. Becslésük szerint 3,4 százalékkal nőhet a magyar GDP 2017-ben, amelynek gerincét a háztartások bővülő fogyasztása adhatja.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta: a kiskereskedelmi forgalmat a nem élelmiszerek, ezen belül is a tartós fogyasztási cikkek húzták, ezek forgalma ugyanis az első negyedévben – a naptárhatással tisztított adatok szerint – 5 százalékkal nőtt. Nőnek a bérek, nő a foglalkoztatás, és így a vásárlóerő is fokozódik, ez pedig a kiskereskedelmi forgalomra kedvező hatást gyakorol – tette hozzá.
Elmondta, hogy a háztartások emelkedő jövedelmének egy része nem feltétlenül a kiskereskedelemben csapódik le, hanem a szolgáltatásokban is, ez majd az első GDP-adatokból derül ki.
megélénkült a lakásépítés
Az első negyedévben 2061 új lakás épült az országban, 46,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 9525 volt, 88,7 százalékkal emelkedett éves szinten. A kiadott engedélyek nagy száma azt jelzi, hogy az építési kapacitások lassan követik a megnövekedett építési kedvet.
Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51,3 százalékkal kevesebb új lakás épült fel. A kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen ugyanakkor több mint háromszorosára, 220,1 százalékkal nőtt.
Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45 százalékról 59 százalékra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48 százalékról 34 százalékra esett vissza. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 13 négyzetméterrel, 105 négyzetméterre nőtt.
A természetes személyek által épített lakások aránya 49 százalékról 58 százalékra emelkedett, a vállalkozások által építetteké viszont 50 százalékról 41 százalékra csökkent.
A kiadott új építési engedélyek alapján 48 százalékkal több, 2879 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 1161, amely 8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az első negyedévben 411 lakás szűnt meg, 2,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Kedvező GAZDASÁGI hatások
Az adatok a piac további számottevő élénkülését jelzik, ami kifejezetten jó hír az építőanyag-gyártók számára is – kommentálta a hivatal jelentését Miavecz István, a PPG Trilak Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember arra számít, hogy a második fél évben már számottevő újépítésű lakás kerülhet befejezési fázisba, és ezzel párhuzamosan a használtlakás-piac is élénkülhet, ami együtt jár majd a lakásfelújítások számának növekedésével is.
Mindezek hatására pedig megnőhet a kereslet az építőanyagok iránt is. A PPG Trilak ügyvezető igazgatója a festékek piacán a tavalyi ütem mintegy kétszeresét jelentő, 10 százalék körüli piacbővülésre számít, és hasonló gyorsulást vár a homlokzati hőszigetelések piacán is a tavalyi 10 százalékos növekedést követően.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerint a lakásépítésben megindult pozitív trendet fontos fenntartani, megerősíteni, álláspontjuk szerint a lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges. Ugyanakkor a kiszámíthatósághoz és a hosszú távú tervezhetőséghez szükségesnek tartják, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) fenntartása kapjon legalább 10 éves kormányzati szándéknyilatkozatot.
Az egyesület hangsúlyozta azt is, hogy figyelmet kell fordítani a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítására, beleértve a megfelelő munkaerő biztosítását is. Kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá az épülő lakások minőségére, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot.
Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője szerint szinte biztosra vehető, hogy a társasházi beruházások mellett egyre dinamikusabban növekszik a megkezdett magán építkezések száma is az év hátralévő részében. Erre utal, hogy az első negyedévben az összes engedély kétharmadát egylakásos épületre adták ki. Ennek főleg az építőanyag gyártói és kereskedői örülnek a legjobban – tette hozzá. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a mind súlyosabb munkaerőhiányra is, ami hátráltathatja a beruházások elkészültét, továbbá arra, hogy mind a fejlesztők, mind a kivitelezők a kedvezményes, 5 százalékos áfa 2020 utáni fenntartását várják a kormánytól.
Árendás Gergely, a Property Market ügyvezető igazgatója a lakásépítések első negyedévi bővülése alapján arra számít, hogy a következő 1-2 évben is fennmarad ez a tendencia. Hozzátette, hogy az újépítésű ingatlanokat vásárlóknak nem érdemes várniuk, hisz az építőiparban jelentkező munkaerőhiány miatt az épülő lakások ára emelkedő pályán marad.
A szakember kifejtette: a lakáshitelezési trendek és az ingatlanpiac lendülete összhangban van, az új lakások piacának élénkülésével az ilyen lakások vásárlásához kapcsolódó hitelek is egyre nagyobb szerepet kapnak a következő időszakban, melyeknél mindinkább népszerűbbek a kiszámítható, több évig fix törlesztőrészletű lakáshitelek.