A második becslés adata 0,1 százalékponttal magasabb az elsőnél. Júliusban is a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalma mutatta a legnagyobb, 7,5 százalékos növekedést, az üzemanyag-eladások 3,4 százalékkal emelkedtek a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,9 százalékos volt az értékesítés volumenének éves összevetésű növekedése.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások 14 százalékkal nőttek a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-, 13 százalékkal az iparcikk jellegű vegyes-, 12 százalékkal a használtcikk-, 4 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-, és 3 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. A forgalom lényegében nem változott a textil-, ruházati és lábbeli-üzletekben.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,8 százalékkal emelkedett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,8 százalékkal csökkent.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 0,9 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forgalomból 3,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 24 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést – közölte a KSH.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 901 milliárd forint volt júliusban. Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Január-júliusban a forgalom 4,0 százalékkal emelkedett a nyers adat szerint, a naptárhatástól megtisztított mutató 3,9 százalékos növekedést jelzett a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
49 hónapja tart a növekedés
Már több mint négy éve, 49 hónapja tart a kiskereskedelmi forgalom bővülése – mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a KSH adataira reagálva. Hangsúlyozta, az üzletek forgalmának emelkedése a bérkiáramlás növekedésével, valamint a lakossági megtakarításokkal függ össze.
A helyettes államtitkár felidézte, a kormányzat munkaadókkal és munkavállalókkal kötött megállapodása alapján a minimálbér az idei 15 százalék után jövőre 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig az idei 25 százalék után jövőre 12 százalékkal nő. Pomázi Gyula hozzátette azt is: a lakossági megtakarítások lehetőséget teremtenek arra, hogy a későbbiekben leginkább a tartós fogyasztási cikkek piacán, illetve az építőipari, otthonteremtési beruházásoknál is további növekedés legyen.
A NGM közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai fogyasztás bővülése júliusban ismét meghaladta az Európai Unió átlagát. A tárca kiemelte: a nem élelmiszer-kiskereskedelem 7,5 százalékos emelkedése jelzi, hogy a háztartások válság során elhalasztott fogyasztása egyre inkább megjelenik, így a tartós fogyasztási cikkek nagyobb súlyt képviselnek a fogyasztói kosárban. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelem 1,9 százalékkal erősödött, ami azzal magyarázható, hogy 2014-ben már meghaladta a válság előtti rekordszintet.
A kiskereskedelmi forgalom teljesítménye 2010 januárjához viszonyítva 27,1 százalékkal, 2014 év elejétől pedig 18,8 százalékkal emelkedett – mutatott rá az NGM.
A folyamatos növekedés és a hitelezésben is megmutatkozó erőteljes élénkülés a háztartások fogyasztásának további emelkedését vetíti előre, amelyet a kormányzati intézkedések is támogatnak. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás a reálkeresetek emelkedésén keresztül serkenteni fogja a fogyasztás, ezen belül is leginkább a szolgáltatások iránti kereslet növekedését – áll a minisztérium közleményében.