Az éves összevetésű szezonálisan kiigazított maginfláció az augusztusi 1,2 százalékról 1,4 százalékra emelkedett. Január-szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A legnagyobb mértékben a dohányáruk (4,0 százalék) és a szolgáltatások (1,3 százalék) drágultak szeptemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szolgáltatások között a lakbérek 4,6, a lakáshoz kapcsolódó javítási karbantartási szolgáltatások 3,4, a belföldi üdülés 2,9 százalékkal drágultak, de az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedett a színház- és mozijegyek ára is.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az üzemanyagokért 3,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni a tavaly szeptemberinél, de az árcsökkenés már sokkal kisebb mértékű, mint a korábbi hónapokban, amikor kétszámjegyű volt a csökkenés. Az előző hónaphoz képest pedig 3,0 százalékkal nőtt az üzemanyagok ára szeptemberben.
Tavaly szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerekért 0,8 százalékkal többet kellett fizetni szeptemberben, ezen belül a cukor ára 22,2, az étolajé 5,8, az idényáras élelmiszereké – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 4,3 százalékkal nőtt. A sertéshús ára 10,8, a tojásé 3,3, a baromfihúsé 2,1 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek egyaránt 0,2 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára átlagosan nem változott, a palackos gáz ára 9,8 százalékkal csökkent, és a tűzifa 3,9 százalékkal drágult.
Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,7 százalékkal csökkent az augusztusi 4,1 százalékos éves összevetésű visszaesés után. Szeptemberben a tanszerek, írószerek ára 3,7 százalékkal emelkedett, a gyógyszerek ára 2,3 százalékkal emelkedett, amellett, hogy az üzemanyagok árának éves csökkenése az augusztusi 11,4 százalékosról 3,9 százalékosra lassult.
Augusztushoz viszonyítva szeptemberben az élelmiszerekért 0,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Ezen belül csökkent egyebek mellett az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs ára 2,1 százalékkal, a baromfihúsé 1,3 százalékkal, a száraztésztáé pedig 1,2 százalékkal.
A tojás 2,7, a tej 2,4, a sajt 2,1, a cukor 1,9, a sertéshús 1,5 százalékkal drágult. A legnagyobb mértékben, 1,2 százalékkal az egyéb cikkek ára nőtt, ezen belül a járműüzemanyagoké 3,0 százalékkal. A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek 0,9 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal többet kellett fizetni. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia ára 0,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások ára 0,4 százalékkal mérséklődött, ezen belül az üdülési szolgáltatásoké 5,3 százalékkal.
Összhangban a várakozásokkal
Nem okozott meglepetést az elemzőknek a szeptemberi inflációs adat, ami nagyjából megfelelt a 0,7 százalékos elemzői konszenzusnak. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy csupán a bázishatások miatt erősödött a gazdaságban érzékelhető inflációs nyomás. Összességében az év egészét tekintve 0,5 százalék körüli átlagos inflációra lehet számítani, lefelé mutató kockázatokkal. Az év végén a jövedékiadó-emelések és a bázishatások következtében azonban már 1,5 százalék feletti infláció lehetséges.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában egyebek mellett kiemelte, az infláció több hónap után a várakozásoknak megfelelően azért tért vissza a pozitív tartományba, mert szeptemberben beléptek az üzemanyagárak tavaly év végi zuhanásának bázishatásai, emellett az üzemanyagárak havi szinten emelkedést mutattak.
A maginfláció minimális mértékben 1,4 százalékra gyorsult, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban.