Az aktív keresők minden évben dönthetnek arról Magyarországon, hogy élnek-e az adó egy százaléka felajánlásának lehetőségével, a 2016-os adóévre nézve pedig erre már csak néhány nap áll az adózók rendelkezésére. A felajánlás mellett döntők több tízezer szervezet közül választhatnak, ennek ellenére sokan veszni hagyják annak lehetőségét, hogy adójuk még ha kis részével is, de támogassanak egy számukra fontos ügyet képviselő szervezetet.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából kiderül, hogy az aktív keresők (a teljes felnőtt népesség 47 százalékának) 67 százaléka saját bevallása szerint fel szokta ajánlani az adó egy százalékát. A ténylegesen felajánlók köre ennél ugyan valamivel szűkebb, ami mindössze azt mutatja, hogy a tényleges felajánlókon kívül van egy jelentős csoport, amelyben megvan a szándék a felajánlásra, ám ezt végül mégsem teszik meg. Mindenesetre a felmérés alapján a jogosult szervezetek számára hosszú távon az érintettek 70 százalékának bevonása sem irreális cél – áll a Nézőpont Intézet lapunk számára készített felmérésében.
A nemeket vizsgálva elmondható, hogy az aktív kereső nők nagyobb arányban élnek a felajánlás lehetőségével (71 százalékban), mint a férfiak (64 százalékban). Életkor tekintetében az aktív kereső fiatalok, tehát a 18–29 éves korosztály mutatkozik a legközömbösebbnek a kérdésben, körükben saját bevallásuk szerint mindössze 55 százalék él ezzel a lehetőséggel, az önbevallás szerinti felajánlási hajlandóság harmincéves kor felett nő.
Az is megfigyelhető, hogy a felajánlási hajlandósággal párhuzamosan emelkedik az iskolai végzettség szintje: minél magasabb végzettségű az adózó, annál nagyobb eséllyel fogja felajánlani az egy százalékot. Érdekesség, hogy azok az aktív keresők, akik nagyobb politikai aktivitással bírnak, a felajánlás kérdésében is aktívnak számítanak. Körükben a biztos szavazók (az aktív keresők 56 százalékának) 74 százaléka, míg a politikailag passzívak (az aktív keresők 46 százalékának) mindössze 58 százaléka mondta, hogy fel szokta ajánlani az egy százalékot.
A legtöbben saját bevallásuk szerint egészségügyi szervezetnek (29 százalék) szokták felajánlani az egy százalékot, de a gyermekvédelmi és oktatási szervezetek (18-18 százalék), valamint az állat- és természetvédelmi szervezetek (14 százalék) is népszerűek. Az aktív keresők 33 százaléka saját bevallása szerint egyáltalán nem él a felajánlás lehetőségével. Ennek okaként a legtöbben (35 százalékban) azt jelölték meg, hogy nem bíznak a szervezetekben, míg többen egyszerűen elfelejtik (14 százalék), illetve nem tudják, hogyan kell felajánlani (9 százalék). Viszonylag magas (9 százalék) volt továbbá azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, nem tartják fontosnak a felajánlást.
A felajánlók (az aktív keresők 67 százalékának) 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nyomon szokta követni annak a szervezetnek a tevékenységét, amelyiknek felajánlja az egy százalékot, 42 százalék ugyanakkor egyáltalán nem követi a kedvezményezett szervezet tevékenységét. Az aktív keresők 41 százaléka véli úgy, hogy a jogosult szervezetek szabályosan költik el a felajánlott összegeket, egyharmaduk (33 százalék) szerint szabálytalan a szervezetek pénzköltése.
A kutatásból látható, hogy a szabályos pénzköltésbe vetett bizalom és a felajánlási hajlandóság összefügg: azok között, akik felajánlják adójuk egy százalékát, 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy bízik is a szervezetek szabályos pénzköltésében, a nem felajánlók esetében ez az arány 34 százalék.