Alapvető versenyképességi következménye lenne annak, ha az uniós foglalkoztatási, szociális, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács 2017 júniusi ülésén átmenne a kiküldetési irányelv módosítása, mert az gazdasági korlátozó intézkedések bevezetését tenné lehetővé az újonnan csatlakozott országokkal szemben – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a visegrádi 4-ek munkaügyi és szociális ügyekkel foglalkozó minisztereinek varsói ülését követően, csütörtökön az MTI-nek.
Felidézte, az uniós kiküldetési irányelv szabályozza az adott tagországban letelepedett cég határon túli, más tagállamban történő szolgáltatás-nyújtásának munkajogi feltételeit.
A miniszter szerint az irányelve módosítása nyílt kihívást jelentene az újonnan csatlakozott tagországokkal szemben, ahol az alacsonyabb bérszintek bizonyos területeken versenyképességi előnyt jelentenek. Kifejtette: a közép-kelet-európai tagállamok versenyelőnye elsősorban az építőiparban és a feldolgozóiparban mutatkozik meg.
Elmondta, a régi tagállamok évek óta felvetik a szociális dömping vádját, azt mondják, a közép-kelet-európai országok csak az alacsonyabb bérekre építve tudnak versenyképesek lenni a nyugati országokban, ezért a tervezett módosítással azt szeretnék elérni, hogy a fogadó tagállam munkajogi szabályai mellett az ottani minimálbért, illetve a bérezési rendszert is alkalmazzák azok, akik ott végeznek tevékenységet.
Varga Mihály elmondta, arra az álláspontra jutottak, hogy elfogadhatatlan ez a fajta módosítás, javaslat. Közölte, sérelmesnek tartják, hogy az Európai Bizottság kezdeményezésére a közlekedési szektorra is kiterjesztenék az uniós szabályozást, miután olyan közlekedési csomagot kívánnak beterjeszteni, amely egységesen alkalmazná a minimálbérre, a minimál órabérre vonatkozó feltételeket az újonnan csatlakozott országok munkavállalóira is, másik tagállamban történő munkavégzés közben.
Varga Mihály elmondta, a varsói megbeszélésen részletesen megtárgyalták az osztrák szabályozást is. Ausztria január elsejétől olyan bér- és szociális dömping elleni törvényt vezetett be, amely jelentős adminisztrációs terhet rak az új tagállamok munkavállalóira, ezen túlmenően kötelezővé tenné az osztrák bérezési feltételek érvényesülését ideiglenes munkavégzés esetén is.
Közösen lépnek fel a V4-ek
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: továbbra is közösen kívánnak fellépni az uniós módosítások ellen, felidézte, hogy 2016 decemberében kilenc újonnan csatlakozott ország közös nyilatkozatban fogalmazta meg a nemzetközi fuvarozásra vonatkozó álláspontját, az idén februárban pedig a V4-ek szociális miniszterei közös levelet küldtek osztrák kollegájuknak, amelyben a szabadságot korlátozó intézkedésre hívták fel a figyelmet.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: az ülésen megállapodtak abban, hogy a V4-ek a témában szakértői szinten folytatják az együttműködést. Varga Mihály rámutatott arra, hogy a kiküldetési irányelv ellen már tizenegy tagállam parlamentje írásban tiltakozott. A magyar parlamenten kívül a cseh, a szlovák, a lengyel, a román, a lett, a litván, az észt, a horvát, bolgár és a dán parlament is hasonló álláspontot fogalmazott meg.
„Azt gondoljuk, hogy az érdekeink hatékonyabb érvényesítése érdekében a V4-ek fontos szerepet töltenek be. További egyeztetésekre vagyunk nyitottak, hogy a brüsszeli gyakorlattal szemben konkrét lépéseket tegyünk” – fogalmazott a miniszter.
Varga Mihály fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány a nemzeti konzultáció részeként kezdeményezte, hogy az emberek több olyan kérdésben is fejtsék ki álláspontjukat, amelyek brüsszeli intézkedéseket érintenek.
A gazdasági miniszter bízik abban, hogy a magyar lakosság megérti, hogy a brüsszeli kezdeményezések milyen mértékben veszélyeztetnek munkahelyeket, milyen mértékben teszik reális veszéllyé már rövid távon is az adóemeléseket.