Számítások szerint több százezer ember bére nőne egy esetleges 10 százalékos jövő évi minimálbér-emeléssel – tudta meg a Magyar Idők. Elsősorban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a Összesen 793 ezer munkavállaló bére nőne a versenyszférában, amennyiben a minimálbér 10 százalékkal emelkedne 2017-ben – derül ki a Magyar Idők birtokába jutott kormányzati dokumentumokból.
A jelentős béremelés azokat is érintené, akik csak kevéssel keresnek többet a jelenlegi, bruttó 111 ezer forintos összegnél, valamint a bruttó 129 ezer forintos szakmunkás-bérminimumnál.Ha a bruttó minimálbér 122 ezer forintra nőne, a munkavállaló a jelenlegi 74 ezer forint helyett csaknem 82 ezer forintot kapna kézhez.
A szakmunkás-bérminimum bruttó 142 ezer forintra emelkedne, ennek nettó értéke 94 ezer forint felett alakulna. A 10 százalékos béremelés a munkaadóknak majdnem 96 milliárd forinttal több kiadást jelentene évente. A vállalati szféra – összesen 2,4 millió munkavállaló után – nagyjából 5900 milliárd forintot költ idén a fizetésekre és a kötelező járulékokra.
A 10 százalékos béremelés legnagyobb arányban a hagyományosan alacsony bérezésű ágazatok munkavállalóit érintené. A legtöbb dolgozó fizetése a feldolgozóiparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a turizmus-vendéglátásban, valamint a mezőgazdaságban emelkedne, mivel ezeken a területeken foglalkoztatják a legtöbb minimálbért vagy kevéssel afelett kereső dolgozót. A Magyar Idők birtokába került dokumentum több béremelési forgatókönyvet említ.
Azért a 10 százalékos mértéket ismertettük, mert a szakszervezetek korábban a Magyar Időkkel azt közölték, hogy a következő két évben olyan mértékű emelést tartanak szükségesnek, hogy a nettó minimálbér elérje a 95 ezer forintot.
A béremelést a szakszervezetek szerint a cégeknek kellene fedezniük, elsősorban a hozzáadott érték növekedéséből adódó többletből. Erre a statisztikák szerint meg is lenne a forrásuk, hiszen a mezőgazdaságban 148,5 százalékkal, az építőiparban 121,6 százalékkal, a kereskedelemben pedig 112,9 százalékkal nőtt a hozzáadott érték négy év alatt.
Ezen belül ugyanakkor a bérarány jelentősen elmarad a nyugati országoktól, az építőiparban mindössze 35,9 százalék jut a bérekre, miközben Németországban 51,3 százalék, Ausztriában pedig 49,4 százalék. A munkaadók még nem közölték a jövő évi bérajánlatukat, mivel nem álltak rendelkezésükre az ehhez szükséges adatok. Úgy tudjuk, hogy a bértárgyalások jövő szerdán folytatódnak.
A bérek gyorsuló emelkedésének másik záloga a járulékcsökkentés lenne. Szeptemberben lapunk elsőként számolt be arról a forgatókönyvről, amely szerint a munkaadók olyanformán kapnának járulékcsökkentést, hogy amennyiben bért emelnek, annak mértéke már köztehermentes lehetne. A tervek szerint hamarosan az Országgyűlés elé kerül a jövő évi adócsomag, amelyben már benne lesz a közterhek csökkentésének pontos mértéke.
A szakértők úgy látják, akár 5 százalékos munkaadói járulékcsökkentés is nagyot lendítene a béreken, amennyiben a cégek az elengedett közterhet a dolgozóikra költik. Ha pedig emelkednének a bérek, az magasabb szja-bevételt eredményezne a költségvetésnek.
A lendületesebben bővülő fogyasztás miatt vélhetően az áfabevétel is magasabb lenne, így a számítások szerint a járulékcsökkentéssel járó 600 milliárd forintos kiesés jelentős része visszafolyna az államkasszába.