Bár a magyar vasúttársaságok rendelkeznek olyan járművekkel, amelyek képesek óránként 160 kilométert megtenni – például a 133 FLIRT motorvonattal –, a pályák állapota vagy a biztosítóberendezések típusa nem teszi lehetővé a végsebességük kihasználását. Az unió többek között éppen azért támogatja a tagállamok vasúti fejlesztéseit, hogy a nemzetközi korridorokon egységes műszaki, technikai, informatikai körülmények között közlekedhessenek a szerelvények. A magyar kormányzat néhány nappal ezelőtt több határozatot hozott, amelyek azt célozzák, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) terhére járműveket, pályaszakaszokat korszerűsítsen. Ezek közé tartozik, hogy az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS 2) fedélzeti berendezésével szereljék fel a MÁV-Start 25 TRAXX villamos mozdonyát. A beruházás értéke 3,9 milliárd forint, célja, hogy ezek a járművek egyaránt dolgozhassanak Magyarországon, Ausztriában és Romániában az európai előírásoknak megfelelően.
Emellett a felújított pályaszakaszok felszerelése is folyamatban van a vonatbefolyásoló rendszerrel: egy kormányhatározatban a Budapest–Hegyeshalom-vonal korszerűsítését kívánja finanszírozni a kabinet a CEF keretén belül, főként uniós forrásból. A művelet becsült értéke 186 millió forint. Egy harmadik határozatban a Budapest–Szolnok– Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal Békéscsaba és Lőkösháza közötti szakaszán a meglévő vágány felújítására és új második vágány építésére 79,5 milliárd forintot kíván igénybe venni a kormány. Mindhárom határozat azonnali cselekvésre utasítja a szaktárcát.
Ennek ellenére még hosszú évek telnek el, amíg az ország nemzetközi vonalain minden feltétel meglesz ahhoz, hogy a különböző országok és vasúttársaságok szerelvényei akadálymentesen átjárhassanak az országhatárokon, és ha képesek rá, 160 kilométert haladjanak óránként. A vasúti korridorok több szakaszán zajlott jelentős felújítás az elmúlt években, ennek ellenére még számos szakaszon szükségesek további felújítások. Az elmúlt években elkészült az 1-es vonalon a Tata–Hegyeshalom közötti pálya 104 kilométer hosszan. Felújították a Budapest–Székesfehérvár-vonal 47 kilométeres szakaszát, a Szolnok–Debrecen-vonalon Szajol és Püspökladány között 67, a Szajol–Békéscsaba-vonalon pedig 86 kilométer készült el.
A pálya műszaki állapota mellett a nemzetközi szabvány szerinti biztosítórendszer, az ETCS megléte szükséges a pályák mentén. Jelenleg a Kelenföld és Hegyeshalom közti szakaszon már van ETCS 1, azonban ezt korszerűsíteni kell a 2-es szintre – éppen erre vonatkozik az egyik, fent idézett kormányhatározat. A vonatbefolyásoló rendszert jelenleg a Budapest Ferencváros–Székesfehérvár, valamint a Budapest Ferencváros–Szajol–Lőkösháza és a Boba–Zalaegerszeg–Zalalövő közötti szakaszokon építik. Ebből látható, hogy még számos szakasz hátravan ahhoz, hogy elérjük a teljes lefedettséget. Ráadásul az ETCS rendszer működéséhez szükséges a GSM-R adatátvivő rendszer kiépítése is, amely ugyancsak hosszú évek óta tart.
A pálya és a hozzá tartozó informatikai rendszerek akkor működnek, ha a járműveket is felszerelik megfelelő fedélzeti berendezésekkel. A MÁV-Start járműparkjában 25 TRAXX, 10 Taurus mozdony és 123 FLIRT motorvonat képes óránként 160 kilométeres – vagy nagyobb – sebességgel haladni. A fenti flottából eddig csak 64 FLIRT kapott megfelelő vonatbefolyásoló berendezést. A cikkünkben idézett kormányhatározat ezt a számot 22 mozdonnyal egészíti ki.