Két éve minden hatodik, idő előtt bekövetkezett, azaz korai halál – körülbelül kilencmillió elhunytról van szó – a környezetszennyezéssel hozható összefüggésbe. A The Lancet orvosi folyóiratban megjelent átfogó tanulmány szerint a szennyezéssel összefüggő betegségek költségei is hatalmasak, az éves veszteségeket mintegy 4,6 ezer milliárd dollárra becsülik, ami a világgazdaság termelésének 6,2 százaléka.
„Sok kutatás vizsgálta a környezeti szennyezések hatásait, ennek ellenére a téma sohasem kapott akkora figyelmet, mint az AIDS vagy a globális éghajlatváltozás” – idézte Philip J. Landrigan epidemiológusnak, a tanulmány egyik vezető szerzőjének szavait a Phys.org tudományos portál. Ez a jelentés azért fontos, mert először veti össze a szennyezés különböző típusaihoz köthető halálesetek és megbetegedések adatait.
A szakértők szerint a kilencmillió halál az egyértelműen bizonyított esetek száma, ennél bizonnyal jóval többen hunynak el a környezetszennyezés miatt. Afrika Szaharától délre fekvő részein például még nem építettek ki levegő- és talajszennyezést monitorozó rendszereket, így a környezeti ártalom mértéke sem számszerűsíthető. És vannak olyan potenciális toxinok, amelyeket még mindig nem veszünk figyelembe, miközben az 1950 óta széles körben használt ötezer vegyi anyagnak kevesebb mint a feléről készült biztonsági vagy toxicitási vizsgálat.
Az adatok szerint az ázsiai és az afrikai régiók veszélyeztetik a legtöbb embert, míg India az egyes országok listáját vezeti. Indiában például minden negyedik korai haláleset, vagyis mintegy 2,5 millió ember elhunyta a szennyezésnek tulajdonítható. Kína a második legveszélyesebb hely, ott több mint 1,8 millió ember idő előtti halálát okozza a szennyezett környezet. Számos más országban – például Banglades, Pakisztán, Észak-Korea, Dél-Szudán és Haiti – szintén a szennyezésekre vezetik vissza a korai halálesetek közel ötödét.
Az OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet) tavaly közzétett statisztikája szerint – a Webbeteg.hu írt erről – hazánkban 12 800 ember hal meg évente légszennyezés miatt kialakuló betegségben. Látva a gondokat, egyes fejlődő országok már prioritásként kezelik a környezetszennyezés elleni küzdelmet.
India például szigorítja a gépkocsik emissziós határértékeit, Újdelhi egyes útjain pedig korlátozzák az autók számát. Ennél azonban több kell Indiában is. Az indiaiak egyik legnagyobb eseménye, a fény ünnepe, azaz a Diwali fesztivál. Hiába tiltották be tavaly a tűzijátékok és petárdák árusítását, az esemény estéjén egész éjjel műfény borította be Újdelhit. Másnap a levegő különféle égéstermékekkel volt tele. A tüdőre veszélyes, 2,5 mikrométernél kisebb részecskék mennyisége 90-szeresen haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott értéket, és 22-szer volt magasabb az indiai előírásoknál. (A légutak szűkületével járó krónikus tüdőbetegségek és a tüdőrák kockázata egyértelműen összefügg a 2,5 mikronnál kisebb szennyező részecskékkel.) „Bár szigorodnak az előírások, a szennyezés szintje folyamatosan növekszik” – mondta Shambhavi Shukla, az újdelhi Tudományos és Környezetvédelmi Központ kutatója.
A kilencmillió szennyezéssel összefüggő haláleset másfélszer több, mint ahány embert a dohányzás megöl, háromszor annyi, mint ahányan az AIDS, a tuberkulózis és a malária miatt vesztik életüket, illetve hatszorosa a közúti balesetek, illetve tizenötszöröse a háborúk és már erőszakos események áldozatainak.