Ma születhet kormánydöntés a turisztikai ágazattal kapcsolatos állami feladatok átalakításáról. A Magyar Idők birtokába jutott az a kabinet elé kerülő végső előterjesztés, amely szerint megszűnik a jövőben a turizmust érintő állami feladatok megosztottsága, mivel a vendéglátás területtel együtt egy tárca felügyelete alá kerül a teljes ágazat. Jelenleg főként a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium között oszlanak meg a turizmust érintő hatáskörök, a feladatok centralizálásával azonban ez megváltozik, úgy tudjuk, a fejlesztési tárca javára.
Ki irányítson?
Az elképzelések szerint a kabinet ma arról is dönthet, hogy az ágazat irányítására külön államtitkárság (helyettes államtitkárság) jöjjön létre, vagy pedig a terület közvetlenül miniszteri hatáskör alá tartozzon. A kormány elé kerülő előterjesztés szerint ugyanakkor, mivel a terület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű stratégiai ágazat és a változások több minisztérium jelenlegi munkáját érintik, felmerül annak a lehetősége is, hogy a teendők koordinálására kormánybiztost nevez ki a kabinet. Ez utóbbi tűnik a legesélyesebbnek. Így az ágazat felügyeletét a kormánybiztossal szorosan együttműködve, központi szervezetként a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) veszi majd át, mely a jelenleg a nemzeti marketingtevékenységet ellátó Magyar Turizmus Zrt. átalakulásával jön létre. Az új ügynökség legfőbb feladata az egységes magyarországi turizmuskoncepció kialakítása és vezetése lesz.
Arról is döntés születhet ma, hogy a jövőben az MTÜ felel majd az uniós turisztikai pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokért. Az is előfordulhat, hogy az ügynökség a jövőben közreműködik az idegenforgalmi ágazatot érintő jelentős közbeszerzési eljárásokban is, illetve társszervezőként segítené a pályázókat az uniós források felhasználásában. Az állami szervezetrendszer központja Budapesten, az Erzsébet téren található épületegyüttesben kap majd helyet, de a korábbi hírekkel szemben a rendszerbe nem olvasztják be az Emberi Erőforrások Minisztériuma háttérintézményeként működő Design Terminal Nemzeti Kreatívipari Központot. Az MTÜ-n belül önállósult szervezeti egységként jön létre a Nemzeti Kongresszusi Iroda, a Nemzeti Rendezvénykoordinációs Központ, a Turisztikai Termékfejlesztési Iroda, továbbá a Természeti és Kulturális Örökségvédelmi Iroda. Az átalakítással egy időben a turizmus-külképviseleteket is újjászervezik.
Számítanak a Piacra
Az előterjesztés arra is kitér, hogy az ügynökség szervezetén belül a turisztikai ágazat legjelentősebb piaci szereplőinek részvételével stratégiai tanácsadói testület jön létre, biztosítva az ágazati vállalkozások érdekképviseletét és javaslatait a fejlesztések megvalósítása során.
Miniszteri döntésen múlik majd, hogy az ügynökség megalakulása után milyen formában folytatódik a szervezeti átalakítás. Az egyik elképzelés szerint az MTÜ-ből hat hónapon belül kiválnának az egyes szervezeti egységek, és önálló gazdasági társaságként folytatnák tevékenységüket. Az újonnan létrejövő társaságok is 100 százalékban állami tulajdonban állnának, és a tulajdonosi joggyakorló a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., vagy a kormány döntése szerinti miniszter lehet. Másik lehetőség, hogy az elkövetkező hónapokban az MTÜ alapítaná meg a fenti feladatok ellátására a gazdasági társaságokat, amivel egy anyavállalat, illetve leányvállalatai révén működő intézményi rendszer jönne létre.
Stratégia a Balaton szerepének erősítésére
Az előterjesztés szerint újra kell gondolni Budapest és a Balatoni régió turisztikai stratégiáját. A cél az, hogy a főváros és a magyar tenger központi szerepe tovább erősödjön a hivatásturizmus és a szabadidős célú utazások területén. Ezen kívül arra is törekednek majd, hogy hatékonyabbá váljon a jelentősebb vidéki úti célok (Velencei-tó, Mátra, borvidékek, gyógyfürdők) fejlesztése és marketingje. Az adott régiók állami forrásból megvalósuló turisztikai célú beruházásait az erre a célra létrehozott „munkatanácsok” dolgoznák ki a jövőben, amelyben az adott település, régió képviselői is helyet kapnak majd. A javaslat előnye, hogy így a lehető legközvetlenebb módon van lehetőség a szükséges források csoportosítására és a helyi, közösségi, valamint a nemzetgazdasági és az idegenforgalmi politika összehangolására – áll az előterjesztésben.